A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Komoróczy György: Debrecen peremkerületének kialakulása 1848-ig

Adóösszeg forintban kifejezve 0—1 között 1—5 5—10 10—20 1820 260 fő 813 fő 235 fő 26 fő 1831 498 800 175 — 1840 444 830 240 8 1846 520 1026 49 3 Magasabb adókategóriába egyetlen személy sem tartozott/

16 Az újsoriak megélhetését szolgáló jövedelmek több forrásból eredtek, s azok között első helyen a házbérjövedelem állt. Az újsoriak lakókat tartottak annak ellenére, hogy ezt már az első telepítéskor jogszabály tiltotta még 1774-ben. Megtelepedési engedélyük kiadásának ez volt az első követelménye. A lakóról tudnunk kell, hogy Debrecenben az nem képviselt önálló társadalmi réteget, és semmiképpen sem takart cselédi jogviszonyban élő személyt, hanem egyszerűen olyanra vonatkozott, aki más házában akár főbérlőként, akár albérlőként élt. Egy-egy személy nemcsak a belvárosban, hanem a hóstáton is néha több lakót tartott. A Cegléd-u. 6. sz. a. élő Zöld János talyigásnál pl. 4 lakó élt, mindegyik napszámos. Vagy a 46. sz. a. Ecsedi Gergelynél ugyancsak 4 lakó stb.

47 Az 1803/04. évi összeíráskor a Csapó-u. Bereczki István napszámosnál 6 családfőt írtak össze, mint lakót egy önálló özvegyasszony mellett; vagy u.ott 1805ben a Varga-u. 78. sz. a. Kittler Ferencné fonogató telkén 4 napszámos lakóként élt. Általában, ha valaki nem volt háztulajdonos és más telkén élt, a neve elé mindenkor kiírták az „L" betűt, megkülönböztetésül és adóját éppenúgy fizetnie kellett a megállapított jövedelemadókulcs alapján, mint másnak, kivéve természetesen a házhelyhez kapcsolódó telekértékadót. Ha a telek másé volt, de főbérlőként a házban idegen személy lakott, a telekadót akkor is a tulajdonos és nem a ház főbérlő je fizette/'

8 A külsősoriak másik jövedelemforrása telkük fekvéséből, de ugyancsak a lakásbérletből származott. 1826. febr. 26-án a kiküldött bizottság azt jelentette a tanácsnak, hogy különösen a Piac és a Hatvan-u.-ban „a hóstáíiak telekjeik a külső sátorálláshoz igen közel és tőszomszédságába esvén, ezek ragadják el főképen a városi polgárok előtt mind az adni, mind a venni ide országos vásárok idején jönni szokott külföldi kereskedőktől a házaikhoz lett befogadás által a házakból rendszeresen bevehető minden jövedelmet" és annyit keresnek, amenynyit „a belső városi polgárok az esztendőt által nálok szállást tartó béres lakosoktól az esztendő eltelésével is nehezen és sokszor perrel vehetnek be.'"'

9 Jellemző erre, hogy 1826-ban az alábbi lakbéreket fizették: Utca Házak száma Lakók száma Fizetett bér Lakás ideje Piac u. 36 38 1059 átlag 1 y

2 év Hatvan u. 151 84 2632 átlag 2 év Csapó u. 209 98 2541 átlag 1 év Péterfia 127 108 1581 átlag 1 év Varga u. 110 100 1679 átlag 1 év Cegléd u. 268 304 4184 átlag 2 év Ez természetesen a bejelentett jövedelem volt.

1 46 Az adóháztartások megoszlását uő. ismerteti uo. 313. old. 47 Lásd pl. IV. A. 1013/c II. 27. ftsz 1784-ből. 48 IV. A. 1013/11. с 39., 40. és 58. ftsz, Repartitio... Lásd még uo. 1011/k 116. ftsz Rel. 102/1826., vagy uo. 116. ftsz Rel. 102/1826., vagy uo. 116 ftsz Rel. 331/1825. sz. a. 49 IV. A. 1011/k 116. ftsz Rel. 95/1826. febr. 26. 50 Uo. Rel. 102/1826 400