A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Történelem - Komoróczy György: Debrecen peremkerületének kialakulása 1848-ig

Komoróczy György Debrecen peremkerületének kialakulása 1848-ig I. A település földrajzi arculata Debrecenben „két házsor van: az egyik búsan néz a büdös árkon át azon városra, melynek ő, illetőleg lakosa és napszámosa, de melynek napszámbérén kívül nemcsak hogy semmi jótéteményét nem élvezi, hanem . .. még bérben vagy felében sem szabad földet bírnia ..."; így jellemezte a város akkori peremén lakók helyzetét 1845-ben a Hetilap. Mert a feudális korban Debrecen valóban két városból állt: az árkon belüli és az árkon kívüli településből. A kettőnek csupán gazdasági kapcsolatai voltak, de az egymásra utaltság láncszemeit egymással sohasem találták meg. A külsősori település mintha eddig elkerülte volna a történetírók figyelmét; erről 1977-ben még a várostörténeti ankéton sem tettek említést, holott pl. 1844-ben ez a rész a város egészének hozzávetőleg 6%-át képviselte, tehát a házhelyek és az utcák viszonylag eléggé jelentékeny hányadát.

1 De vajon mi is az a „külsősor", vagy debreceni kifejezéssel élve „újsorosi település"? Azokban az európai városokban, ahol földesúri vár épült, és olyan helyen, amely már megjelenésével is kiemelkedett az alatta elhelyezkedett település fölött, a lakosok települési helyét „alvárosi helységnek", vagy „városaljának", latinosan „suburbium"-nak nevezték, szemben magával a várral. Nálunk is voltak ilyen jellegű megkülönböztetések, pl. Boldogkőváralja, Szinyérváralja, Szepesváralja stb. A német kifejezés ennek megfelelően alakította ki a „Hofstadt", eltorzult formában a „Hochstadt" fogalmát, amelyet magyaros változatban „hóstádtnak", „hóstátnak"mondottak, sőt egyes debreceni írásokban „Hodstat"-nak, 1798-ban „Forsat"-nak neveztek el.

2 Debrecen morfológiai sajátossága, a város domborzati viszonyai a „váralja" (suburbium) kifejezést nem indokolják, hiszen a település egész kiterjedésén alig állapítható meg szintkülönbség; e helyen legföljebb „földvár" építésére volt lehetőség, aminthogy ilyen jellegű vár, vagy inkább kastély (castellum) 1564-ig valóban volt. Hogy változatos módon mégis ezt a fogalmat használták, az történelmileg a földesúr és a hozzá tartozó nem polgárjogúak kapcsolatának feudális1 A Hetilap cikkét idézi Komoróczy György: A reformkori Debrecen, (Debrecen, 1974) 49—50. és lásd Várostörténeti konferencia, Debrecen, 1977. dec. 14—15. A város területi adatait lásd Hajdú-Bihar m. Levéltár (ezentúl: HBmL). Különböző tartalmú iratok 2461. sz. A település építészetére kiváló Sápi Lajos tanulmánya: Üjsori házak Debrecenben. Déri Múzeum Évkönyve 1972. (Debrecen, 1974). 2 „Hodstat", HBmL IV. A. 1013/11. с 25, Hatvan u.; „Forstadt" u. o. 36, pag. 224. A „suburbium" kifejezés a jegyzőkönyvekben általános. A „hóstát" nyelvészetileg valószínűleg a „Hodstadt" megfelelője. Ennek felderítése azonban nyelvtörténeti feladat. A várról lásd Sápi Lajos: Debrecen település- és építéstörténete, Debrecen, 1972. (ezentúl: Építéstörténet) 13—14. 385