A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Történelem - Szalay Emőke: Fazekas inasok és legények Debrecenben a XVIII–XIX. században
nek". 35 Azon a már említett 1838. okt. 23-i kántoros gyűlésen, amelyen a ruhaadással is foglalkoztak, meghatározták azt, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni egy gyermeknek ahhoz, hogy inas legyen. Kimondja a céh határozata, hogy ha a mester inast akar fogadni, a gyerek 15 éves legyen, írni és olvasni jól tudjon. 50 Ezen a gyűlésen 4 évben szabták meg a tanulási időt, de mint láttuk a gyakorlatban két évtől hat évig terjedt, leggyakoribb a három és fél, négy év volt. A céh ezt igyekezett betartatni a mesterekkel, ha valaki vétett ellene, megbüntették. Ez történt Busi Andrással, aki 1837. jan. 22-én szegődtetett inasát Kovács Józsefet 1840. jan. 27-én bejelentette a céhnek felszabadításra. Miután kiderült a dolog, a céh megvizsgálta az ügyet. Megállapították, hogy Busi András hibájából történt, ugyanis „hamisan álvánn mellette mivel nem tött el az inas ideje és ezért újra mint 4 esztendőből elmaradt 1 esztendejét és három hetet töltse ki becsülettel és akkor fog felszabadulni." 37 Ha az az eset fordult elő, hogy a fazekas mester meghalt és fia tanult nála, akkor a céh engedélyezte, hogy a fiú továbbra is az anyjánál maradjon, de nem szabadíthatta fel másként, csak úgy, ha más mesterhez adta felszabadulás végett, így határozott a céh Ág Jánosné és fia Ág Mihály esetében 1840-ben. 38 Ugyanakkor a XIX. század elején Veres István halála után fiát Veres Istvánt, akit 1801. ápr. 26-án szegődtetett, anyja szabadítja fel 1809. jan. 21-én. 39 1850-ből ismerjük több inas életkorát, közülük egy 16 éves, négy 14 éves, közülük három fazekasmester fia, aki saját apjához szegődött. 40 Az inasok életkorának megszabása ellenére van adatunk az ellenkezőjére is. A fazekasmester ősi jusson szegődtethette a fiát egészen fiatal korban. Az egyik utolsó mestert, Pap Lajost édesapja hároméves korában bejegyeztette, aki így 13 évig tanult a beírás szerint, míg felszabadult. Valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy több esetben találkozhatunk igen hosszú inaskodással. 41 Az inas szegődtetési könyvben általában bejegyezték, hogy az inas fazekasmester fia. Néhány esetben találkozunk idegen, külső helyről származó inassal. Egy esetben említenek Karcag-új szállásról származó inast, 42 1814-ben két inas is jött Nádudvarról. 43 1817-ben Szilágyból Bogosról 44 származó inast írtak be. 1839-ben hajdúnánási inas 45 szerepel a névsorban. Az utolsó idegen inas Nagykállóból 46 származott. Ebből a kevés külső helyről származó inasnévből megállapítható, hogy a debreceni fazekascéh tanulói majdnem kizárólag Debrecenből kerültek ki. Tovább vizsgálva a neveket az tűnik ki, hogy nagyobb részük fazekascsaládból származott, és kisebb azoknak a száma, akiknek csak egyszer fordul elő a neve. Legények Amikor az inas letöltötte tanulóesztendeit, sor került a felszabadítására, amely hasonlóan a céh törvényei által szabályozott módon történhetett. A gazdájának be kellett jelenteni a céhmestereknek, hogy az inas tanuló apród esz35 1838. Fazekas céh DMATDGY I. 1935. 164. 118. 15. 36 1838. okt. 23. IX. 8. 4. 37 i. m. 1847. jan. 27. 38 Ág János, ül. Ág Mihály inasszegődtetése 1840. 39 Inasok szegődtetési i. m. 1809. jan. 21. 40 Inasok szegődtetési i. m. 1850. 41 Móricz Pál: A debreceni fazekasok. In: Móricz Pál: A boglyakemence mellől (Debrecen, 1970) 99. 42 Inasok szegődtetési 43 Inasok szegődtetési 44 Inasok szegődtetési i. m. 1817. 45 Inasok szegődtetési . m. 1808. . m. 1814. m. 1839. 46 Inasok szegődtetési i. m. 1844 361
