A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)
Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön
módszerekkel folynak, közléskor együtt tartják a sírok anyagát és rajzaik, fényképeik jól szolgálják a megértést, ám az i. e. I. és i. sz. I. közötti időkből alig található anyag a számunkra hozzáférhető folyóiratokban. A keltákról ugyan még szó esik, de azután csak Dácia római kori leleteivel folytatódik a sor. 2 '' 2 Az utóbbi évtizedekben a dákok kerültek a kutatás homlokterébe. Igaz ugyan, hogy az egyik szerző szerint a szarmaták I. századi emlékanyaga jól ismert Romániában, de a megjelent feldolgozásokban ennek nem találtuk nyomát. 243 Érdeklődéssel várjuk a leletek közlését, hiszen segítségükkel valószínűleg a beköltözés iránya is meghatározható lesz. A magyarországi leletek pontosabb keltezéséhez nem nyújtanak fogódzót a dél-oroszországi párhuzamok. Alighanem megismétlődik az a tudománytörténeti érdekesség, hogy hazai anyagunk körülhatárolása és korhozkötése után sikerült kiválasztani és megtalálni szovjetföldi párhuzamait, ahogyan az a hunok esetében történt. A munkánk során felhasznált és idézett, de helyszíni gyűjtéssel bizonyára tetemesen szaporítható párhuzamok földrajzi helye viszonylag jól körülhatárolható: a Keleti-Kárpátoktól a Volgáig sorjáznak a lelőhelyek. Északra nagyjából Kijev, Kurszk, Kazány a határ. Ezen a hatalmas, Magyarország többszörösét kitevő területen az igazán közeli párhuzamok a Dnyeszter és Don között találhatók és ezen belül is az Azovi-tenger közelében. ш Itt, a leletek mellett, azok belső összefüggése, aránya, sírban elfoglalt helyük, egyszóval a régészeti jelenségek összessége is hasonlít hazai anyagunkhoz. Az i. e. II. század vége és I. század közepe között a roxolánok kilökik a szarmatákat a Dnyeper és Bug közénekalsó, tengerparti harmadára. Egyúttal felszorítják a jazigokat a Bug középső folyásának tájékára, annak mindkét partjára, tehát részben a podoliai hátságra. Innen kerülnek aztán, viszonylag rövid idő alatt, a Duna alsó folyásához, miután északra és nyugatra a basztarnák állták útjukat. 2 ' 1 '' Az i. sz. I. század első harmadában nyomulnak aztán az Al-Dunán keresztül a Kárpát-medencébe. 2 '"' Jóval könnyebb helyzetben vagyunk a leletek készítési helyének meghatározását illetően, mert nem kell teljesen töretlen úton járnunk. 2 "' 1 " Közismert, hogy már a szkítákat is a Fekete-tenger partjára telepített görög városok látták el áruval. A görögök keleti gyarmataiban a hellenizmus barbár áramlatokkal találkozott és óhatatlanul hatott egymásra, sőt össze is mosódott. 2 '' 7 Virágzó kézműiparuk az északi szomszédoknak termelt nem kis részben és azok — néha vallási mozzanatoktól befolyásolt — kívánalmait mindenképpen figyelembe kellett vegyék. 248 A késő hellenisztikus korban erősen „elszarmatásodik" ez a kultúra, sejt népi keveredéssel is számolhatunk az i. sz. I. századtól kezdve. 2 '' 9 A déloroszországi leletek egy pompaszerető vezetőrétegről beszélnek, amely a hellén világgal, Elő-Ázsiával (parthus birodalom), de még a hankori Kínával is kapcsolatot tartott. Kultúrája a szkítákénál is színesebb. 2M Az augustusi idők után tömegtermelésre állt át a római ékszeripar. 2' 1 Róma mellett számos vidéki — 243 Diaconu, Gh.: Nordöstliche Elemente in der Tscherjanow — Sintana de MuresKulturrDacia 9 (1965) 299—306. 244 Macsinszkij, D. A. ; Nekatorie problemi etnogeografii vosztocsnoeuropejszkij sztepej. ASz 16 (1974). 245 A beköltözés időpontjára V. ö. Fitz Jenő: Die Eroberung Pannoniens. Aufsteig und Niedergang der römischen Welt, II. 6. (Berlin —New York, 1977) 545. — Mócsy András: Illyricum északi határa Claudius előtt. Arch. Ért. 106 (1979) 182. 246 Rostowzew (1931) 241—242., 258—259., 311—312. 247 Woermann, К.: Geschichte der Kunst aller Zeiten und Völker. (Leipzig —Wien, 1915) 380. 248 Bibikov, Sz. M. —Blifeld, D. I.: Nariszi sztarodavnoj isztorii Ukrainszkoj RSzR. (Kiev, 1957) 250—253. 249 Rostowzew (1951) 220. 250 Weisner 116. 251 Oliver 269. 340
