A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

közte Fekete-tenger melletti — műhely is működött. Ezek ízlése sokszor magában Rómában is érezhető.

252 Az i. sz. I—

III. században erős keleti hatások érik a római művészetet. Technikailag igen nagy kiegyenlítődés, egység jött létre. Ha nem tudjuk egy-egy darab készítési helyét, akkor igen nehéz műhelyhez kötni.

253 A Fekete-tenger melletti görög városok tovább éltek a rómaiak térhódítása után is. A Tyras (Dnyeszter) torkolatában, közvetlenül a tengerparton volt Tyras városa. A Hypanis (Bug) torkolatánál Olbia. A félszigeten Kalas Linien, Kerkinitis, Chersonesos, Neopolis, Theodosia, Iluraton és Pantikapaion feküdt. Még a Tanais (Don) torkolatánál is volt város, a folyóval egy nevet viselő Tanais.

204 Ennek kereskedelmi kapcsolatai nemcsak az Alsó-Don vidékére korlátozódtak, hanem az Alsó- és Középső-Volga, valamint a Káma területére is elhatoltak.

2,w Nyugati áruk is érkeztek ide, s innen vándorolnak a szomszédos népekhez. Sokáig úgy vélték, hogy a halmos sírokban talált I—

III. századi római áru jó része zsákmányként került a szarmatákhoz.

256 Ma már tudjuk, hogy zömük kereskedelmi úton jutott el távoli területekre Tanaison keresztül. Az 1940-es években jutott el a szovjet kutatás oda, hogy külön kötetben foglalkozzon a Boszporusz görög-római gyarmatvárosaival.

257 A szerzők zöme azonban elsősorban az építészeti emlékekkel törődik, azok alaprajzát közli, megkísérli rendeltetésüket meghatározni és időrendjüket megállapítani. Rendkívül kevés sírt dolgoztak fel s ezekből is csak a kerámiát mutatják be. A II. világháború megakasztotta a nagyarányú feltáró munkát s csak az 1950-es években folytatódik a hatalmas monográfiák sorozata. Most már kisebb városokról (Mirmekija, Tiritaki) is szó esik.

258 Kerzonézosz, Mongup,

529 Olbia,

260 Pantikopaion

261 emlékeinek külön kötetet, sőt köteteket szentelnek. Módszertanilag azonban alig különböznek ezek a háború előttiektől. Az épületeken kívül igen kevés apró leletet közölnek s ez is inkább klasszikus görög áru (amphorák, tükrök, szobrok stb.). Az általános összefoglalók a part menti városok fejlett fémművességét emelik ki.

266 Ezt a Pantekapaionban talált öntőminták, kanalak, tégelyek és kemencék egyértelműen bizonyítják.

263 A fibulák zöme helyben készült.

26

'

1 Tanaisban üvegfúvással is foglalkoztak.

205 A minket leginkább érdeklő aranygyöngyök, füg252 Gummerus, H.: Die römische Industrie I. Das Goldschmiede-und Juweliergewerbe. Klio 14 (1955) 129. és 15 (1958) 256. 253 Coche de la Ferté, E.: Antiker Schmuck vom 2\ bis 8. Jahrhundert. (Stuttgart, 1961) 7. 254 Wasowicz, A.: La Compagne et les Villes du littoral Septentrional du Pont-Euxia. Dacia 13 (1969) 74. Jó térkép. 255 Moschkova, M. G.: Proizvodsztvo i osznovnoj importi u szarmatov Nizsnevo Povolzsja (Moszkva, 1956). 10. — Schelow 241. 256 Kaposhina, S. 1.: A Sarmatiaon Royal Burial at Nowocherkassk. Antiquiti 37 (1963) 258. 257 Zseveleva — Gajdukevicsa 258 Gajdukevics

—Makszimov 259 Szkrzsinszkaja, E. Cs.: Materiali po archeologii jugo-zapadnovo Krima (Kherszonesz, Mangup). MI A 34 (1953). ' 260 Furmanszka, A. I.: Livarni formi 2 rozkopok Olbii. Ap 7 (1958) — Gajdukevics, V. F.: Olbija i nizsnee Pobuzse v antcsnuju epochu. Mil A 50 (1956). 261 Zeeszt, I. В.: Pontikapej. MIA 56 (1957) — Zeeszt, I. B.—Marcsenko. I. D.: Pantikepej, MIA 103 (1962). 262 Anochin V. O.

—Bileckij, A.O.

—Szlavin L. M.

—Terenozskin, O. I.: Archeologija Ukranszkoj (Kiew, 1971). 263 Blavatszkij, V. В.: Anticsnaja Archeologija szevernovo Pricsernomorja (Moszkva, 1981) 47—51. 264 Selow, D. В.: Ekonomicseszkaja zsizn Tanisza. Anticsnij Górod. (Moszkva, 1963). 265 Alekszeeva, E. M.

—Arszeneva, T M.: Szteklodelie Tanaisza. SzA 1966. 2. szám, 176—190. 341