A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

bői százszámra és hosszú időn keresztül előkerülő leletekkel — miután időrendi és társadalomtörténeti szempontból semmi újat sem mondanak — itt nem kívánunk foglalkozni. Mindössze kettővel teszünk kivételt. Orsógombot hat lelőhelyről (Kelebia, Örvény, Káposztásmegyer, Szeged, Szentes, Tárnáméra) ismerünk. Sírbatételük, úgy tűnik, inkább a II. periódusban válik általánossá. Valószínűnek tartjuk, hogy ezeket az agyagból égetett orsógombokat a találók nem tartották komoly értéknek és eldobálták. Számuk és arányuk a megőrzőitekénél nagyobb lehetett. Párhuzamaikat Dél-Oroszországból is ismerjük. A Nikolajevka közelében (Dnyeper jobb partja) előkerült sírokat az ÁBC nagybetűjével jelölték. Az L sírban serdülő leány váza feküdt. Mellé tették kettőskúpos agyag orsógombját is. A bronzfibula, csontfésű, amphora és vasvödör alapján az i. sz. I. századra keltezhetjük a sírt.

23tl Egy gazdag romániai szarkofág leletei (gyöngyök, ékszeres ládikó, zeneszerszám, 6 pár cipő, 4 kanál, fésű, 7 db szépítőszeres üvegecske, üvegből készült füles kosárka, lámpa, aranyfülbevaló, gemmás aranygyűrű, 3 arany nyaklánc, aranydiadém) mellett három orsógomb feküdt. Az anyagot Faustina senior 2 darab, 141-ből származó verdefényes denára keltezi.

236 A mi korai orsógombjaink ugyancsak két egyenlőtlen félből készültek. Ezzel szemben a késő szarmata korban igen gyakran eltörött edény fenekéből csiszolták. Az előkelő jazig asszonyok aligha vettek részt közvetlenül a termelőmunkában. Mint ahogyan a Szentes-nagyhegyi előkelő gepida nő övéről lelógó kés, orsókarika csak jelzi, hogy tulajdonosa az asszonyi munkák irányítója volt az adott közösségen belül.

337 Bizonyára ilyen (vallási?) hátteret tulajdoníthatunk a tűtartó sírbakerülésének is. Amennyire gyakori melléklet ez avar sírjainkban, olyan ritka a szarmatáknál. Magunk mindössze két példányt ismerünk. Az egyik a fentebb részletesen leírt füzesabonyi darab (VIII. 6.) A másik Madaras-Halmok 114. sírjából került elő.

238 Lényegében ez utóbbi segítségével sikerült meghatároznunk az „ismeretlen rendeltetésű" füzesabonyi darabot is. A magyarországi leletek összegyűjtése után annak keleti párhuzamait is igyekeztünk megtalálni. Sajnos nem tanulmányozhattuk eredetiben a tárgyakat. Ez rendkívül leszűkíti és ingataggá teszi következtetéseinket. A 19. század utolsó évtizedében hatalmas régészeti munka folyt a Volga déli és a Fekete-tenger északi vidékén.

239 Az ásatások során számos szarmata kurgánt tártak fel. Az anyag feldolgozása azonban, sokszor még leltározása is, csak jó félévszázaddal később történt meg.

2/lü A leletek közül csak a rangos, művészetileg szép darabokat tették el.

241 Együttesükből kiszakítva csak általánosságban használhatóak. A korai közlemények rendkívül kevés képet közölnek, de azok kivétel nélkül jó metszetek. 1920 után indult meg a régi ásatások anyagának közlése. A kevés és gyenge minőségű kép gyenge támpontot nyújt az azonosításhoz. Rendszerint csak típustáblákat közölnek és az ott feltüntetett igen tág időhatárok közé keltezik. Ettől a helytelen közlési módtól azután saját ásatásaik feldolgozásakor sem tudtak szabadulni és igazán kevés az olyan közlemény, ahol síronként elkülönítve, jó leírásokkal közlik az anyagot (de a fényképek akkor is csapnivalóan rosszak). Nem sokkal jobb a helyzet a román folyóiratokkal. Az ásatások ugyan korszerű 235 Ebért (1913/b) 90—92., Abb. 105. 238 Radulescu—Coman—Stavru 263—264., VI. t. 1. 237 Csallány Dezső: Archäologische Denkmäler der Gépiden im Mitteldonaubecken (454—568 v. Z.) Arch. Hung. XXXVIIlI. (Budapest, 1961). 59—64., 10. kép. 238 Közöletlen. TIM Lsz. 77. 1. 545. 239 Szmirnov (1952) 195. 240 Abramova (1961) 241 Guscsina I. I.: Pamjatnik pozdneszarmatszkoj kulturi v Podnyeprove (po fondam GIM). ASz. 40 (1966). 242 Sanie, S.: Proiect de organizare a expozitili temporare: „Marturii Archeologie despre satul Dacic (Secole I

—II. e. n.) de la Dumbrovita com. Ciurea, jud. Iasi. Cercetari Istorice Muzeul die Istorie Moldovei, 5 (1974) 55—58. 339