A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

ismerünk. Az Ermitázs több ezer sír anyagát őrzi, de ezek keltezése lehetetlen, mert rendszerint csak a nemesfém került begyűjtésre és ráadásul ez sincs sírok szerint elkülönítve.

224 A Bolsoju Belezanki falu melletti „Négy halom" egyikéből előkerült, préselt, hatszirmú rozetta a szkíta korból származik.

22r> Ilyen virágszirmokkal díszített aranylemezek Iránban már a VIII. századtól ismertek.

220 A korai görög kultúrában pedig a VII—

VI. századtól követhetők nyomon.

227 3. Sokszirmú rozetta (Pusztamonostor, Tenk), de a négy szegletes, aranylemezből préselt szirmok nem különülnek el egymástól (VII. 19., VIII. 2—4.). 4. A békéscsabai háromszögletű préselt lemeznek nincs teljesen azonos párhuzama. A Kurdzsipszkaja mellett, 1896-ban feltárt két kurgán egyikéből ugyan került elő 7 darab, de ezek poncoltak és nem préseltek. Alighanem a szkíták hagyatékához tartoznak.

228 Mint ahogyan bizonyos, hogy i. e. IV—

III. századi az a 14 nagyobb és 3 kisebb háromszögletű lemez, melyet Tavricsenszkij körzetében találtak szkíta halomban. Ezeket is hátulról poncolták.

229 5. Háromszögletű aranylemez, melyet vízszintes és függőleges vonalak osztanak mezőkre. Csak Kiskőrös-Vágóhídról ismerünk ilyeneket (X. 12—14., 16— 18., 20., 23.). Egyetlen párhuzamát a Voronyezs melletti Csasztia 11. kurgánjából ismerjük. Ennek kora viszont i. e. V—

IV. század és szkíta.

2;i0 6. Az előbbi változata (XII. 8—13., 16—23.), azzal a különbséggel, hogy csak vízszintes bordák vannak rajta (Tárnáméra). 7. Lant alakú, préselt ruhadíszek egyetlen esetben fordulnak csak elő (Kelebia), Dél-Oroszországból is csak egyetlen — de annál fontosabb — párhuzamot ismerünk. A Sipovo (Derkul bal partja) melletti 15 kurgánból tízet feltártak. Közülük kettő szarmatának bizonyult. A 3. sírban torzított koponyás férfi feküdt.

2

'

1 Nyakán mandulaformájú bronzcsüngők voltak. Ezek a kelebiai darabjainknak felelnek meg. A rajzon 7 darab látható, a tanulmány szövege nem közli számukat. Alakjuk hasonló ugyan a kelebiaiakhoz, de a sipovoiak csüngők voltak, mert fülük van, melyeknél fogva bőrszíjra fűzték fel őket. Egy-egy csüngő között aranygyöngy van. A sír a III. század elejére keltezhető.

232 Valamennyi típuson megtalálhatók a felvarrásra szolgáló lyukak. A vékony, törékeny aranylemezeket aligha használhatták hétköznapi viseletükben. Helyüket egyetlen esetben sem tudta régész megfigyelni. Így csak sejtjük, hogy azok nem annyira ruhára, mint inkább fátyolra voltak felvarrva. A hasonló rendeltetésű szkíta leletek rekonstrukciójára már régebben sor került.

233 A szarmata anyaggal kapcsolatban ez még nem történt meg s amíg nem rendelkezünk pontos megfigyelésekkel, nem is végezhető el.

234 Az előkelő jazig nők sírjaiból előkerülő leletanyag jó része nyilván csak ünnepi alkalmakra díszítette tulajdonosát. Ebben az öltözetben indultak túlvilági útjukra is. Van azonban a sírokból ismertté vált tárgyaknak egy olyan csoportja is (csat, fibula, karperec, tükör, karika, fenőkő, tűtartó, kés, edény, orsógomb), melyek hétköznapi használatát bizonyosra vehetjük. Ezekkel a köznépi temetők224 Belov 135., 20. t. 7. 225 Izledovonija cslena Kommisszin O. A. Brauna. OIAK 1898. 27—29., 39. ábra. 226 Godard, A.: Le trésor de Ziwiyé. (Harlem, 1950.) 90. kép — Coche de la Ferié E.: Les bijoux antiquites (Paris. 227 Greifenhagen (1966) 54., 100. t. 2. 228 OIAK 1900. 34—35., 83—84. ábra. 229 OIAK 1910. 127—128., 192. ábra. 230 Zamjatnin 41—46., 33. t. 7. 231 Maslovski, V. V.: Der Schädel aus dem Kurgane No 3 bei der St. Sipovo. ESA 4 (1929) 200—210. 232 Minajeva, Т. M.: Zwei Kurgane aus der Völkerwanderungszeit bei der Station Sipovo. ESA 4 (1929) 194—209., 9. ábra. 233 Rostowzew (1931) I. 562—565. 234 Párducz (1956) 151. Kísérlete nem megnyugtató. Megfigyelések híján ő is csak a szkíta rekonstrukciókra támaszkodhatott. 338