A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

MNM 107/1881.3., Átm: 2,6 cm, súlya: 4,38 gr, régi fn: 135.11., új fn: 3426, An: 745, E. 61. 4. Préselt aranylemezkék, d db. (I. 6—10). Lsz: MNM 107/1881. 4., együttes súlyuk: 0,22 gr, régi fn: 136.4. új fn: 3395, An: 746, E. 61. a) Vékony aranylemezből, ovális, egyik fele leszakadt. A megmaradt rész peremén kettős pontsor fut körbe (I. 10.). H: 0,7 cm. Sz: 0,4 cm. b) Háromszög alakú, peremét gyöngysor díszíti (I. 9.). csúcsánál és rövidebb oldalának közepén lyuk van, mely a felvarrásra szolgált. Eredetileg sima lemezke volt. A mostani „minták" gyűrődésből, hajlításból származnak. H: 1,1 cm, Sz: 0,8 cm. c) Peremén halvány gyöngysor látszik (I. 8.) Eredetileg sima lánc volt, de azt összegyűrték, majd egyharmadát letépték. Szemközti oldalának közepén átfúrt. H: 0,7 cm, Sz: 1,0 cm. d) A háromszögletű lemez peremét gyöngysor díszíti, majd ez belül megismétlődik (I. 7.) Pereme kitöredezett. A háromszög rövidebb oldalán három lyuk szolgál a felvarrásra. H: 0,9 cm, Sz: 0,7 cm. e) A háromszögletű lemez peremét gyöngysor díszíti, préselt felén x alakú beütés látható (I. 6.). Hosszabb oldalán egy-egy lyuk van. H: 1,3 cm. Sz: 0,8 cm. 5. Erősen roncsolt aranylemez töredék, 2 db (I. 11—12). Párhuzamos bordadíszükből következően sodrott aranycsövecskék voltak. A leltárkönyvben eredetileg 1 darab szerepel, tehát időközben egy másik darab keveredett hozzá. Lsz: MNM 107/ 1881.5., együttes súlyuk: 0,13 gr, fn: 3426, An: 747, E: 61. 6. A MNM leltárkönyvében 107/1881.6. alatt még egy „kis aranykarika' szerepel. Ez azonban már régebben elkeveredett vagy elveszett. A régi fényképnegatívokon és kartonokon sem találtuk nyomát. BÉKÉSCSABA Lásd Gyulavarsánd — Laposhalom 2. CEGLÉD határa Leletkörülményeiről semmi közelebbit nem tudunk. 1. Fülbevaló (I. 15.) A téglalap metszetű aranylemez egyik végét kerekre kalapálták és fokozatosan elvékonyították. Másik végét 3—4 mm hosszan szélesre kalapálták, majd a lemezt egymás felé hajlították és hengert képeztek belőle. A másik vég elvékonyodott kerek darabját ebbe dugták s ezzel zárták le a karikát. Granulációval díszítették. A zárótaghoz közel gúlácska ül (3+1 gömböcske), majd 1 magános gömböcske, újra 3-4-1 és végül 1 gömböcske következik. Gyaníthatóan még egy gúlás csoport volt eredetileg és ez zárta a sort, de ez letörött. Lsz: MNM 12/1902.1., Átm: 2,8 cm, súlya: 3,20 gr fn: 3433, An: 447, E: 25, de jelenleg a MNM régészeti kiállításában van. 2. Fülbevaló (I. 16.) Az előzőhöz teljesen hasonló, de erről nem tört le a harmadik granulációs gúlácska. Lsz: MNM 12/1902.2., Átm: 3,0 cm, súlya: 3,15 gr, fn: 3433 An: 450, E: 25, de jelenleg a MNM régészeti kiállításában van. 3. CSONGRÁD és SZENTES vidéke Farkas Sándor szentesi patikus kiterjedt gyűjtői és ásatási tevékenységet folytatott Csongrád, Szentes, Szeged és Hódmezővásárhely vidékén az 1880— 1890-es években. A leletek egy részét már előkerülésükkor a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozta. Az apródonként összegyűjtött anyagot pedig 1893ban ajándékozta ugyanoda. A hatalmas anyagot 13/1893 szám alatt leltározták be. A tárgyak lelőhelye többnyire ismeretlen, csak annyi bizonyos, hogy a mondott környékről valók. A MNM kartonja két csüngőt minősít szarmatának. 1. Félhold alakú csüngő aranyból (I. 17.) Fülét a testével egy tagból képezték. 270