A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1982 (Debrecen, 1984)

Régészet - Kőhegyi Mihály: Kora szarmata aranyleletes női sírok az Alföldön

Öntött? A leltárkönyvben őskoriként szerepel, alighanem helyesen. Lsz: MNM 13/ 1893. 1157., H: 1,9 cm, Sz: 1,9 cm, súlya: 2,82 gr, régi fn: 136.5, új fn: 3418. 2. Félhold alakú csüngő aranyból (I. 18.) Négyzetes keresztmetszetű testének két nyitott végén gömböcske ül, de ezt nem utólag forrasztották rá, hanem hátulról ütötték bele. Bordázott szalagfülét utólag dolgozták rá. A kettő találkozását egy kis gömböcskével takarták el. Lsz: MNM 13/1893. 1158., H: 1,9 cm, Sz: 1,7 cm, súlya: 1,54 gr, régi fn: 136.5, új fn: 3418. 4. EGER vidéke? A leletkörülményekről semmit sem tudunk. A közlemények mindig „Eger vidéke", vagy „Eger környéke" néven emlegetik s nem teszik hozzá a kérdőjelet, mely a leltárkönyvben azonban világosan látható. Ebből az is kiderül, hogy a leleteket „Németh Józseftől, Egerből" vették. A 108—1916/17-es akta azonban, melyre a megjegyzésben hivatkoznak s melyből esetleg közelebbi adatok is kiderülhetnének, elkallódott. A leletek, az eredeti leltárkönyvi bejegyzés sorrendjében haladva, a következők : 1. Fülbevaló. (II. 2—3). Testét négyszegletesre kalapálták és az átló irányában kerekre hajlították, metszete tehát rombusz. Ezt három sorban, kis ívekből álló aranydróttal díszítették. A felső ívet a fülbevaló testének gerincére, a másik kettőt az oldalára forrasztották fel. Mindezt 26-szor megismételték. A szabadon maradt, egynegyednyi felület metszete kerek és fokozatosan elvékonyodik. Másik végét hengeralakúra formálták, hogy zárásakor a kissé megnyújtott vékonyabbat ebbe csúsztathassák. Az egyik példányról (II. 2.) ez a hengerecske levált és elveszett. Lsz: MNM 64/1916. 1.. Átm: 3,3 cm, fn: 4259, An: 835, E: 68, de jelenleg mindkettő a MNM régészeti kiállításában van. 2. Csüngő, félholdalakú, arany (II. 1). Külső és belső pereme félkörösen felfelé hajlik, ezért a középső, szélesebb része mélyítettnek tűnik. A felfüggesztésre aranyból készült fülecske szolgál. Fülének tövén és két végén egy-egy aranygömböcske ül. Lsz: MNM 64/1916. 2., Átm: 1,1 cm, fn: 4259, An: 836, E: 68. 3. E tétel alatt szerepel — a bordázott csövecskék kivételével — a többi lelet. Mi azonban itt típusonként szétszedve közöljük őket. a) Négykaréjú rozetta, vékony aranylemezből, 2 db (II. 20—21). Sima közepét préselt gyöngysor veszi körül, s ez díszíti a karéjok szegélyét is. Két szemközti karéja középen lyukasztott. Lsz

: MNM 64/1916. 3., Átm: 1,6 cm, fn: 4259, An; 837, E: 68. b) Hatkaréjú rozetta, vékony aranylemezből, 10 db. (II. 22—29, 46—47). Kettő ép, a többiről 2—4 karéj hiányzik. Sima, kerek közepét préselt gyöngysor veszi körül. Ez díszíti a karéjok szegélyét is. Két szemközti keréja lyukasztott. Lsz: MNM 64/ 1916. 3., Átm: 1,5 cm, fn: 4259, An: 838, E: 68. c) Hatkaréjú rozetta leszakadt szirmai, 16 db. (II. 30—45.). Ezek minden bizonynyal a c) pont alatt leírt rozettához tartoznak. Készítési technikájuk, díszítésük azokkal teljesen megegyezik. Néhánynak közülük átfúrt lyuk van a közepén. Lsz: MNM: 64/1916. 3., Átm: 0,4—0,5 cm, fn: 4259, An: 840, E: 68. d) Háromszögletű préselt aranylemezkék, 11 db (II. 4—14). Peremét gyöngysor díszíti, mely belül megismétlődik. A háromszög csúcsánál és rövidebb oldalának közepén átfúrták. Lsz: MNM 64/1916. 3., M: 0,8—0,9 cm, Sz: 0,7—0,8 cm, fn: 4259, An: 839, E: 68. 4. Gyöngyök, téglalapalakú, bordázott aranylemezkékből sodorták, 5 db (II. 15— 19). Lsz: MNM 64/1916.4., H: 1,4—1,8 cm, Átm: 0,3 cm, fn: 4259, An: 841, E: 68. A leletet már a leltározáskor „Scytho-Sarmata" jellegűnek és I—

II. századinak határozták meg (Supka Géza), Párducz Mihály több ízben közölte.

4 Az ő 4 Páducz (1931) 122—123., Párducz (1935) 13—14., Párducz (1941) 23., Párducz (1956) 179. 271