A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Kilián István: Barla Szabó János versgyűjteménye 1824-ből

Kilián István Barla Szabó János versgyűjteménye 1824-ből A gyűjteményt Balassa József vette először szemügyre 1895-ben, s dolgozatában az ismeretlen versgyűjtőt megnevezve, röviden összefoglalja a református lelkész debreceni és visontai éveit.

1 Balassa tanulmányának megjelenése idején a kéziratos versgyűjtemény egy kisújszállási tanár, Barla Szabó Jenő tulajdonában volt. A kötetben többi között Csokonaitól, Földi Jánostól, Némethy Páltól, Báthory Gábortól, Kováts Józseftől találhatunk jónéhány verset. Nem ismerjük azonban a szerzőjét a tudós Hatvani professzor tréfás, gunyoros életrajzának, a Currens de lepore című komikus elbeszélő költeménynek, amelynek színhelye a debreceni Kollégium, a Kazinczy ellen írt gúnyiratnak és még igen sok Debrecenből eredeztethető, bizonyosan kollégiumi diák tollából született versnek. A versgyűjtemény több prózai munkát is tartalmaz, így a XIX. század elejének tudományos stílusát parodizáló több írást vagy Fáy András vaskos, trágár prózáit. Balassa közleménye második részében sorra veszi a gyűjteményben található Csokonai-verseket, közli Földi János költői-lírai végrendelkezését. Sorra veszi Kováts Józsefnek, mint a debreceni kör tagjának verseit, Fáy Andrásnak a gyűjteményben található munkáit.

2 Nem írja le azonban az egész gyűjtemény tartalomjegyzékét, hanem abból csak az irodalmi ritkaságnak, irodalomtörténeti értéknek számító darabokat emeli ki. Említést tesz még a most ismertetésre kerülő Barla Szabó János versgyűjteményről Barcsa János is, miközben közreadja a Csokonai Kör birtokában levő írói kéziratjegyzéket.

3 Később pedig Kardos Albert adja ki a gyűjteményben található, Csokonaihoz címzett Báthory Gábor-verset.

4 Stoll Béla — kéziratos versgyűjtemény-bibliográfiája szerkesztése közben — már nem találta meg a Déri Múzeumban a Barla Szabó kötetét, s erről így kénytelen írni: A kézirat 1894-ben Barla Szabó Jenő kisújszállási tanár tulajdonában volt, aki azt a debreceni Csokonai Körnek ajándékozta ... Minden bizonnyal azonos azzal a kézirattal, melyet Barcsa János a debreceni Csokonai Kör kéziratait felsoroló jegyzékében így említ meg: „Kéziratos könyv 1824-ből, többek között Csokonaitól is több költeményt tartalmaz". Mivel a Csokonai Kör könyvtára a debreceni Déri Múzeumba került, lehetséges, hogy a kézirat is ott lappang.

5 A versgyűjtemény azonban hosszas kallódás után hamarosan előkerült, hisz 1 Balassa József: Verseskönyv a század elejéről. ItK 1895. 308—323. 2 Rim-Kováts Józsefnek a debreceni körhöz semmi köze nem volt. Az irodalomtörténetben gyakran összetévesztik Háló Kovács Józseffel (1761—1830), aki valóban Csokonai osztálytanítója volt, s maga is verselt. Vö.: Bán Imre—Julow Viktor: Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában. (Budapest, 1964.) 264. Ügy tűnik, hogy ennek a tévedésnek áldozata Mezei Márta is Felvilágosodáskori líránk Csokonai előtt (Budapest 1974.) с könyve 148. lapján. 3 Barcsa János: A Csokonaira vonatkozó irodalom és kéziratok. ItK 1908. 95—111. 4 Kardos Albert: Csokonai kultusz régi versesgyűjteményekben. Régi Okiratok és Levelek Tára. 1906. II. évf. (5. füzet) febr. 34—41. 5 Stoll Béla: A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája 1565—1840, (Budapest, 1963) 355—356. 481