A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Néprajz - Varga Gyula: A kender termesztése és feldolgozása Hajdú-Biharban

16. és 17. kép Riszálás vagy visszálás A háztartásban szükséges egyszerűbb cérnákat, madzagokat, köteleket maguk a parasztok el tudták készíteni. A fonal feldolgozásának legegyszerűbb mozzanata a riszálás vagy viszálás (visszálás) volt. Lényege, hogy két fonal szálat az előzővel ellenkező irányú sodrással összefontak, ezáltal a fonal egyenletesebb és sokkal erősebb lett, mint az eredeti volt. Eszköze a riszáló vagy viszáló orsó. Ez hasonló a rendes orsóhoz, csak nagyobb a korongja s a nyél végébe egy kampót helyeztek el. A riszáló orsó néha vasból készült. A riszálás úgy történik, hogy a két gombalyag fonalat két szakajtó kosárba, vagy vízzel telt fazékba tették. A két szál végét összekötötték s ráakasztották a riszáló orsó kampójára, majd az orsót combjukhoz szorítva erősen megpörgették, s amint a fonal sodródott összefele, ujjaik közt engedték lefele. Sokan a mestergerendába vert szegen engedték át a fonalat, hogy minél hosszabbat ereszthessenek egy sodrásra. Amikor az orsó földig ért, az összesodrott részt feltekerték az orsó szárára, végét 289