A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Néprajz - Varga Gyula: A kender termesztése és feldolgozása Hajdú-Biharban

18. kép beakasztották a kampóba s kezdődött elölről a sodrás. Ha az orsó megtelt, a vizes fonalat rostakéregre tekerték fel jó feszesen, hogy így száradjon meg. Riszálni kerekes rokkával is lehetett, ha a rokkát visszafele hajtották. A riszálással nyert fonalat sokféle célra fel lehetett használni. A legvékonyabb fonal összesodrásával nyerték az úgynevezett házi cérnát, amellyel a vászonféleségeket varrták össze. Vastagabb fonalak riszálásával nyerték a pászmamadzagot s más olyan zsinegeket, amelyekre a háztartásban gyakran szükség volt. Kétszeres, háromszoros riszálással nyerték azokat a madzagokat, amelyekből a kerekes rokka, a Hosszúpályiban, Monostorpályiban használt gömbölyítő hajtó zsinegeit készítették. Ilyen madzagokból kötötték a szövő nyüstöket. Szurokkal kezelt riszált fonalat használtak szíjak varrására (pl. lószerszám ja vitás). Riszált fonalból szőtték egyesek a lapos köteleket. A laposkötél régen igen fontos tárgy volt a háztartásokban. A szebbeket, igényesebbeket úgynevezett lapos fonással fonták, a kevésbé igényeseket átlyuggatott lapos fával szőtték. Ez utóbbit elsősorban cigányok készjtették s terményért árusították. (18. kép.) Lehetett riszálni a csepűmadzagot is. Ennek három-négyszeri összesodrásából nyerték a különböző köteleket. A paraszti háztartásban szükséges igen sokfajta köteleket főként kötélverőktől szerezték be, de csaknem minden parasztember maga is el tudott készíteni egyszerűbb köteleket. A csepúmadzagnak a 290