A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1981 (Debrecen, 1983)

Néprajz - Varga Gyula: A kender termesztése és feldolgozása Hajdú-Biharban

13b kép mindaddig, amíg újra a szegekhez ért a fonal, amelyeken most már ellenkező oldalról vették át, s kezdték a forgatást elölről. (15. kép.) A vetést természetesen előre nagy számolás előzte meg. Tudni kellett, milyen széles és milyen hosszú vásznat akarnak szőni. A vászon szélessége azonban nemcsak a felvető szálak számától függött, hanem a fonal vastagságától is. Ezt a két tényezőt a szövőborda fogainak száma és a fogak sűrűsége szabta meg/'

8 E két tényező segítségével — figyelembe véve a meglevő fonalkészletet 48 A bordán 30 fog közét számították egy egységnek (ebbe 30, vagy 60 szálat fűzhettek be). Egy úgynevezett 8-as bordának tehát 240 fogköze volt, tehát 480 szál fonalat lehetett hozzá felvetni. A legszélesebb parasztborda 16-os számot viselt, tehát ez 960 szál befogadására volt alkalmas. A fogközök szélessége azonban különböző lehetett. Általában minél nagyobb számot visel a borda, annál sűrűbbek a fogközök is. Egy 8-as borda teljes hosszúsága kb. 70 cm, egy 14-es borda kb. 100 cm. 286