A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Muzeológia - Dankó Imre: Urbanizáció és múzeum

nek elkészítése, megvalósítása, a szerves fejlődés biztosítása. Egyik urbanizációs folyamat sem lehet erőszakos. Korántsem a falusi településekkel szemben. Az urbs elképzelhetetlen falu, falusi háttér, apró települési egységek létezése nélkül. A falu és város nem ellenlábasai egymásnak, hanem szükségszerűen kiegészítik egymást, köztük igen szoros kapcsolat áll fenn. Éppen ezért helytelen mindenféle hierarchikus ítélet az egyiknek vagy a másiknak a javára, illetve kárára. Korábban az urbanizálódási folyamatok nagyobbára spontán érvényesültek. Ma, amikor az urbanizáció területén óriás mértékben megnőttek a problémák, a spontaneitás alig érvényesülhet. Helyébe a tervezés, a tervszerűség lépett. Azonban ez újabb problémához vezetett. Ahhoz tudniillik, hogy a tervezés, a tervszerűség általában csak a fizikai urbanizáció szempontjait vette figyelembe és szinte kizárólagosan csak az építésre, a városépítésre fordított figyelmet; az urbanizációs folyamat egyoldalúvá vált. Az egyoldalúság nem egy esetben odavezetett, hogy elidegenítette a várost a lakosságtól, vagy fordítva, a lakosságot a várostól. Ennek megfelelően gyakran a lakosok szükséges rossznak tekintik a várost és elviselik. Ahhoz, hogy a múzeum szerepét megvilágíthassuk az urbanizációs folyamatokban, a spontán urbanizálódás időszakába kell visszamennünk. A klasszikus településföldrajz azt tanítja, hogy város ott jön létre, ahol közlekedési utak találkoznak egymással (akár szárazföldiek, akár víziek; akár tájak találkozásánál, akár kisebb vagy nagyobb tájak központjában, szélén, bejáratánál stb.). A falut többek között az különbözteti meg településileg a várostól, hogy a falu egy útból áll (utcás település), míg a városban több út összefutásáról, kereszteződéséről van szó. Legalább kettőről, amelyek klasszikus esetben derékszögben metszik egymást, megalkotva ezzel a város főterét (fórumát). A közlekedés eleve gyűjt, körzetet teremt, táj szervező jelleggel bír. A közlekedés koncentrálása pedig vásárhellyé formálja a települést. A város igen fontos funkciója az árucsere megszervezése és lebonyolítása. A vásártartás, árucsere urbanisztikai vetülete a vonzáskörzet kialakítása. Mind a közlekedés koncentrálása, mind az árucsere lebonyolítása, a vonzáskörzet kialakítása szervezőmunkát igényel. Ezért a harmadik legfontosabb városfunkció az igazgatás. Az igazgatás gondoskodik arról, hogy a vásárhely necsak a helyi termelésre és fogyasztásra építsen, hanem a vonzáskörzetére is, sőt vonjon be vonzáskörzetbe minél nagyobb területeket. Egyúttal biztosítja azt, hogy az árucserében a helyi termelés előnyökhöz jusson; az igazgatás érdekvédelmi jellegű. Az igazgatás gondja az is, hogy megteremtse saját fejlődésének lehetőségeit. Ahhoz azonban, hogy ezt megtehesse az előbbi funkciókkal szoros összefüggésben a városnak kulturális központnak is kell lennie. A termelőerők, termelési eszközök újratermelésének, az utánpótlás biztosításának, a változásba való beépülésnek többféle intézményre van szüksége. Városi funkció egészségügyi (kórházak, egészségügyi szakiskolák stb.), oktatásügyi (nem annyira alsó, mint inkább közép- és szak-, valamint főiskolák, rendszeres tanfolyamok stb.), ismereteket, tapasztalatokat gyűjtő és megőrző, a hagyományok átadását, a tapasztalatok hasznosítását biztosító intézmények (levéltárak, múzeumok, dokumentumtárak stb.) fenntartása, működtetése. A város mindenkor kulturális központ is, keretei közt egy soha meg nem álló kulturális integráció folyik. Ez a kulturális integráció a város egyéni fejlődésének, történeti, gazdasági és társadalmi előzményeinek megfelelően kisebb vagy nagyobb területre vonatkozik. Az integráció előbb-utóbb sajátos kulturális jegyeket alakít ki, amik aztán a továbbiakban jellemzik az illetékes városi kultúrát, a kultúra összetevőit; a gazdálkodást, a társadalmi viszonyokat, a művelődési körülményeket. A múzeum tehát a város szerves része, a múzeumnak városszervező szerepe van. Az urbanizáció folyamatában elengedhetetlen tényező. A fentiek szerint szorosan együttműködve a többi városfunkcióval, illetve várost jelentő intézménnyel részben kifejezi a városfejlesztő tendenciákat, részben pedig forrásokat tár fel, bocsát rendelkezésre a tudatos városfejlesztés számára. A múzeum alapfeladata a gyűjtés. Mindenfajta gyűjtés és ebből következően mindenféle múzeu650