A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Muzeológia - Dankó Imre: Urbanizáció és múzeum

mi tevékenység is történeti jellegű. A múzeumi kiállítások is azok, tekintet nélkül arra, hogy a kiállításon milyen korú, esetleg éppen jelenkorbeli anyagok szerepelnek-e vagy sem. Minthogy a múzeumok a városi fejlődés alkotó tényezői, nyilvánvaló, hogy a múzeumok jellegüket tekintve helytörténetiek, illetve, hogy sajátos tárgyunknál maradjunk: várostörténetiek. Még abban az esetben is, ha gyűjteményük nem kimondottan történeti, helytörténeti anyagokból áll. Az ekként széleskörűen értelmezett helytörténet felöleli a kultúra minden területét. A múzeumi gyűjtőtevékenység szorosan kapcsolódik a városok vonzáskörzetéhez, arra irányul. Ez magyarázza azt a különben nagyon is érthető tényt, hogy az országos, sőt nemzetközi gyűjtőtevékenységet folytató múzeumok a fővárosokban alakultak ki, azokban a városokban, amelyeknek vonzáskörzetébe tartozik az egész ország, sőt bizonyos kapcsolatai révén távoli idegen területek is. De magyarázza azt a tényt is, hogy sok nagyváros (leginkább főváros) saját várostörténeti múzeummal is rendelkezik és ezek a várostörténeti múzeumok éppen a kérdéses városok nagysága, történelmi szerepe, a gazdasági és a társadalmi életben betöltött jelentőségeik következtében vetekszenek az országos múzeumokkal (a Kensington Palace — London' Museum, a Muzeul de Istorie a Muncicipiului Bucuresti, a Múzeum mesta Brna, a Moszkvai Történeti és Városfejlesztési Múzeum, a Hunthy House — Edinburgi Várostörténeti Múzeum, a Mecset — Jereváni Városmúzeum, a Budapesti Történeti Múzeum stb.). A múzeumok keletkezése szorosan beilleszkedik egy-egy nemzet felemelkedési folyamatába. Ezek a folyamatok akár felülről (a fővárosból), akár alulról (a falvakból, vidéki városokból) indulnak ki, előbb-utóbb létrehozzák részben a maguk dokumentálására és igazolására, valamint a következő nemzedékek okulására a múzeumokat. Magyarországon a reformkor hozta létre a Nemzeti Múzeumot és vetette el sok-sok vidéki múzeum magját szerte az országban. Ezek a magvak azonban csak a szabadságharc és polgári forradalom bukását követő önkényuralom legyűrésének nagy, az egész nemzetet érintő mozgalmában fakadtak meg és szöktek szárba. Ez nem azt jelenti, hogy nálunk a reformkort megelőzően nem lettek volna múzeumok, múzeumi kezdeményezések. Mert voltak, igen sok esetben sajátos társadalmi fejlődésünknek megfelelően, főleg iskolák, messze földön híres, nagy vonzáskörzettel rendelkező oktatási intézmények keretében alakultak ki. Tevékenységük szoros egységben folyt az iskola sajátos funkcióival, az oktató-nevelő munkával és ezen keresztül, az előzőekben felvázolt módon, az urbanizációs törekvésekkel is. A múzeumok fő feladata a gyűjtés, megőrzés és átadás mellett a gyűjtött anyag bemutatása is, a mindenkori ma legkülönfélébb kérdéseinek helyes és eredményes megválaszolásához nyújtandó segítségként. Ezek után joggal hihetnénk, hogy az urbanizáció feladatait megvalósulni segítő múzeum csak műemléki, műemlékvédelmi, netán építészeti, vagy éppen környezetvédelmi kérdésekben lehet csak illetékes. A valóság azonban az, hogy a fizikai urbanizációt tekintve sem ilyen szűk az illetékességi kör, de különösen nem az a szellemi urbanizációs folyamatok vonatkozásában. Itt elsősorban a hagyomány helyes értelmezése, felhasználhatóvá tétele, az érzelmi kötődéseket kifejező művészetek jelentőségére való felhívás, és nem utolsó sorban a városban folyó életmódok megismerése képezi a tennivalót, jelenti a múzeum urbanizációs feladatát. A múzeum azon sajátos intézmények egyike, amelyek a múltra támaszkodva jelentős tényezők a jelen létrehozásában és amelyek a maguk sajátos eszközeikkel befolyásolják a jövőt, biztosítják a szerves fejlődést. Ez a szerves fejlődés azt jelenti, hogy egyszerre kell a fizikai és a szellemi urbanizációs folyamatoknak lezajlaniuk, hogy a múlt örökségét, az igényekben és értékekben kifejeződő életmódváltozás alapjává kell tennünk. Mindebben a múzeumnak helyenként változó, de általában elismert befolyásoló szerepe van. Még a sajátosan magyar városfejlődés esetében is, ahol is a városok sokkal előbb kialakultak, fejlődésnek indultak mintsem múzeumok szerveződtek volna falaik között. Különösen így van ez az úgynevezett mezővárosok esetében, amelyek ur651