A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Természettudomány - Nagy Mihály–Szakáll Sándor: A Debreceni Kollégium Szőnyi-féle ásványgyűjteménye

2. alcsoport. Négyes és kettes rétegösszletű filloszilikátok a) Kloritfélék Javarészt Fe Fe tartalmúak, alkáliát nem tartalmaznak. Megtalálhatók: ripidolit (afrosziderit); klinoklor (szépek az USA-ból); pennin (gyö­nyörű fennőtt kristályok Zermattból, CH, 4370); kämmererit (Bisszerszkből, SU és Texasból, USA); dafnit (metaklorit); türingit chamozit cronstedtit; kloritoid (masonit, sismondin); ottrelit. b) Szerpentinásványok Három jól definiálható ásvány tartozik ide: a krizotil, a lizardit, az antigorit. Azt a kőzetet, amely nagyrészt ezen ásványok elegyéből áll, szerpentinitnek nevezzük. (A katalógusban a szerpentin név alatt sok szerpentinit szerepel.) Krizotil Mg3[Si 2 0 5 (OH) 4 ] Ultrabázisos-bázisos magmás kőzetekben hidratációs lebontási termék. Finomszá­las változata a krizotilazbeszt. Szép darabjai Dobsináról származnak. Finomszálas-ku­szált megjelenésű ún. hegyibőr (Bergléder) Tirolból van (pl. 4238). A katalógus készítése idején még nem tudták jól elkülöníteni őket, ezért sok olyan változatot leírtak, amelyekről kiderült, hogy nem önállóak. Ezek: pikrozmin, gimnit, kerolit, hidrofit, pikrotróp, williamsit vorhauserit, metaxit, schweizerit, baltimorit. Lizardit Mg3tSi 2 0 5 (OH)4] A szerpentinit elegyrésze. Az ún. „nemes szerpentin" nagyobbrészt lizardit. Nemes szerpentin a következő helyekről van: Zöblitz, DDR (csiszolt sorozat), Hodrusbanya és Selmecbánya, CS. Antigorit MgatSiaO^OH)/,] Mg-szilikátok elbomlása során keletkezik. Leveles szerpentinnek is nevezik, mert lemezekre szétszedhető. Szép példája a 4258-as, mely áttetsző sötétzöld színű 2—3 mm-es vékony lemezekből áll. Lelőhelye Val Antigorio, I. Megtalálhatók még: pikrolit; jenkinsit; konnarit; marmolit; gentit. 3. alcsoport. Agyagásványok Agyagok, agyagos kőzetek fontos elegyrészei. Az ásványcsoport csak a modern szerkezetvizsgálati módszerekkel tanulmányozható eredményesen. A gyűjtemény ki­alakulása idején ilyen módszerek nem voltak, ezért a katalógusban a fajokba való be­sorolás igen bizonytalan. Épp ezért csak felsoroljuk a meglevő fajokat, változatokat: kaolinit (anauxit, kollyrit); allofán (ehrenbergit, miloschit, Serbian, schrötterit, hi­singerit); halloysit) terra de Siena, lenzinit, nertschinszkit, galapektit, krómokker, bol); sztilpnomelán (chaleodit, epiklorit); montmorillonit (szmektit); klóropál, stevensit (spa­dait); szaponit (pimelit); piroszmalit; szepiolit (quincit, xilotil). Végül megemlítjük az oravicitet, mely Zn tartalmú agyagféleség Oravicáról, R. II. főcsoport. Egyéb rétegszilikátok Apofillit Főként bazaltok és más bázisos kőzetek hólyagüregeiben keletkezik. Szép példá­nyok vannak Aussigról, (Űsti Nad Labem, Cs) (ezek egy része albin) és a Faröer szi­getekről (3952). Ez utóbbi darab szálas-rostos megjelenésű (tesselit). Előfordul érctelepeken is, pl. az andreasbergi (DDR) példányok. Kontakt mészkö­vek ásványtársulásában is fellelhető. Vannak darabok Oravicáról, Rézbányáról, Csik­lováról (R). Megtalálhatók még: prehnit, euklász. 58

Next

/
Oldalképek
Tartalom