A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Természettudomány - Nagy Mihály–Szakáll Sándor: A Debreceni Kollégium Szőnyi-féle ásványgyűjteménye
E alosztály. Tekto- (Térhálós vagy Állvány-) szilikátok a) csoport. Földpátok A legfontosabb kőzetalkotó ásványcsoport. A földkéreg kőzeteinek kb. 60%-át alkotják. Alkáliföldpátok Ortoklász K(AlSi 3 0 8 ) Elsősorban savanyú mélységi kőzetek fő elegyrésze. Sok szép bennőtt kristály van Tirolból, a Fichtel hegységből (D) és Elba szigetéről (I). Szép színű, nagy, tömött darabok vannak Arendalból (N). Krablit van obszidiánban Izlandról (3670). Adulár K(AlSi 3 0 8 ) Túlnyomóan hidrotermális körülmények között képződik. Gyönyörű darabok vannak sokszor óriási kristályokkal (3534, 3536, 3546) az Alpokból. Gránátokkal együtt előforduló példány van Oravicáról (R). Albit Na(AlSi 3 0 8 ) A legszebb darabok gránit vagy kristályospala hasadékainak falán levő kristálycsoportokban vannak. Innen származik a gyűjteménynek majd minden darabja (Alpok: Schmirn (A), Pfitsch (I), Zillertal (A). Csehszlovákiából andezit-hólyagüregekben fennőtt albitok vannak (3516, 3517). Megtalálhatók még: szanidin (eisspat, holdkő); mikroklin (amazonit, chesterlit). Plagioklászok Az albit és az anortit vegyületekből mint szélső tagokból álló elegysor neve. A gyűjteményben megtalálhatók a következők: oligoklász; andezin; labradorit; bytownit; anortit (amfodelit, ciklopit, poliargit, esmarkit, lepolit, lindsayit, indianit). Függelék: danburit. b) csoport. Földpátpótlók Leucit K(AlSi 2 0 6 ) Kálidús magmákból magasabb hőmérsékleten keletkezik. Csak kiömlési kőzetekben otthonos. A Vezúvról (I) kőzetben bennőtt kristályok (1 cm-es) míg Bocccamonfinoból (I) igen érdekes, nagyméretű (5—7 cm-es), átlátszatlan (valószínűleg már átalakult), alakjukat megtartott, gyönyörű leucitoéderek vannak). Megtalálhatók még: nefelin [eleolitok Norvégiából, nefelinek a Vezúvról és Capo de Bove-ról (I)]; cavolinit; petalit. c) csoport. Szodalitfélék Szodalit Főleg eleolitszienitekben képződik. Példák a breiwigi (N) darabok, amelyekben a szodalit halványkékes, alaktalan tömegeket alkot. Volt két darab Ditróról (Diträu, R) is. A Vezúv (I) vulkáni bombáiban is előfordul. Vagy tömött, sötétkék, szabálytalan alakzatként, vagy szép, halványkék-fehéres fennőtt kristályokként látható. Megtalálható még: hauyn [a Vezúvról (3457) és a Laachi tó mellől, D]; szkolopszit <Reisersthulból, D); lazurit; helvin; kankrinit. Elveszett: noseán. 59
