A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Lévay Botond: Tücsökzene. A költői személyiség néhány kérdése

Szép húgom, hova tűntél? Leggyengébb benned volt az a Kóbor Láng, mely iszonyú messziről elindult egykor, villám, kétfelől egybecsapó s megint szétágazó — egy rángása voltál csak? ... 284 Rózsika, Hajnalka (Hasonló versek még: 295 Mint a szerelem, 304 Vers a pódiumon, 305 Ketten a strandon, a 311—315. sz. szerelmi ciklus, 327 Gombák, 365 Szívtrombózis, Tihany stb.) Az érzékelő-szintetizáló versperspektívával általában élmény elemző, monológ verstípust kelt életre Szabó Lőrinc. A versperspektíva fejlődésének következő állomása az élményabsztrakciós kifejezésmód, mely majd A huszonhatodik évben válik eleven költői gyakorlattá. A Tücsökzenében egy-két versben fordul csupán elő: Nyáréji tó. Jegenyék, álmodók. Sugársokszögön körben ráng a pók. öreg ezüstben öreg topolyák. Ünnepély ma a megbűvölt világ s nagy némajáték: éjfél s egy között Árnykúpunk hegye lassan átsöpört az égi gömbön és üzent felém ... 370 Holdfogyatkozás Erről a versről írta méltán Rónay György, hogy „Ez már a líra legmagasabb, sapphói, hölderlini csúcsai között van, valami édes-hűs létteljesség nyugodt, örök fényében".

18 (Az élményabsztrakció hasonló szépségű verse még talán a 343 Föld, 348 Alom.) A versperspektívára, mint a formába öntött költői személyiség megvalósulására összefoglalóan elmondhatjuk Rába György véleményét: „Formák születnek és enyésznek, csak a változás állandó: ez sugárzik a Tücsökzene poétikai elemeiből. A mondatok, strófák vibrálóan gyors képzettársítással épülnek, ám a költői tudatnak ez az élénk villogása Szabó Lőrincnek a Te meg a Világ óta ismert sebes gondolatváltásainak, monológja gondolatritmusainak eljárását finomítja tovább: a fejlődés ezúttal is szerves".

19 18 Rónay György már említett tanulmánya. 301. 19 Rába György már említett tanulmánya. 144. 496