A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Szabó Sándor Géza: Debreceniek a Nyugatban

és fiktív debreceni szellemen át nép-nemzeti irodalmi és közművelődési tevékenység kifejtése.

5 A kör meghatározó egyéniségei az elnök Géresi Kálmán és Kardos Albert titkár. Mindketten Gyulai-tanítványok, utóbbi már Beöthyt is hallgatja, de nem alkalmazza mereven a Gyulai-konfirmálta elveket. Mindketten megegyeznek abban, hogy a nép-nemzetiséget nem engedik nacionalizmussá válni, hogy a változó körülmények között is megőrzik liberalizmusunk demokratikus hagyományait. Maguk a példák, a nemzeti klasszicizmus nagy alkotásai vonzzák őket, s nem a belőlük elvont, már-már kilúgozott, s a századfordulóra élettelennek tetsző etikai-esztétikai elvek. Irodalom-látásukat, irodalom-politikájukat inkább a mindig éber kritikai érzékenység, reakcióképesség, mintsem a szabályok merev, kátészerű felmondása jellemzi. S bár igaz, hogy ezt a szemléletet áthatja az egyenjogúsított, s ezért a református egyház dogmatikájával mindinkább azonosuló történelmi kálvinizmusuk, a megszerzett pozíciók őrzési szándéka (ami valami ódon patinával lepi be minden megnyilvánulásuk), de a liberális gyakorlat igézetében mégis egyensúlyban tudják tartani a sokrétű feladatot ellátó kör nemegyszer kátyúba ragadó szekerét. Az egyesület egészére érvényes a fiatalabb kortárs Kardos Lászlónak a titkárról adott jellemzése: konzervatív, de nem úgy, hogy szűkkeblűén nézné az Ujat, hanem úgy, hogy aggódó szeretettel óvja a régiből azt, amit értéknek tart.

6 A kör liberális konzervativizmusa lehetőséget ad arra, hogy a friss, az új Európára tekintő szellem képviselői is kibontakozzanak. Ez a liberalizmus hozta Debrecenbe már a századfordulón az egykori „lázadók" képviselői közül Rudnyánszky Gyulát, a legelientétesebb áramlatokhoz is alkalmazkodni képes Vértessy Arnoldot, a város és Pest művészeti élete között közvetítő Szana Tamást. Az ifjú Oláh Gábort, a hagyományos és modern literatúra vitáiban közbülső helyet elfoglaló alkotót látja maga előtt példaként, s a századforduló Ady-vitáiban edződik.

7 Persze túlzás lenne állítanunk, hogy mindez kizárólagosan a Csokonai Körnek köszönhető, de arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a legfőbb tisztviselők fontos társadalmi pozíciókat töltenek be, vagy éppenséggel tanárok, akiknek akarata több csatornán keresztül érvényesül. Nem tarthatjuk véletlennek, hogy a századfordulón már tanfelügyelőként működő Géresi egykori iskolájából kerülnek ki Jánosi Zoltán és Oláh Gábor, a XX. századi protestálás, illetve a debreceniség szervezői-mozgatói, Kardos Albertéből pedig a korai Nyugat helyi költő-triásza : Tóth Árpád, Nagy Zoltán, és Kuthy-Térey Sándor.

6 Debrecenben tehát a századfordulóra, s az azt követő irodalmilag forrongó években adva van egy kezdetben önként vállalt, természetesen fogadott, a későbbiekben dogmatikus alkalmazás felé közelítő nép-nemzetiség, de ugyanekkor jelentős tere maradt a liberális szellemnek is. Azaz potenciálisan már számolhatunk nyugatos irodalmisággal, habár egyelőre nem a művelés, csupán az appercepció szintjén.

9 III. A Csokonai Kör a decentralizáció jelszavával lép fel, s ez helyhez kötést jelent.

10 önerőből, a főváros eredményeitől függetlenül kell kultúrát teremteni, fórumait helyben biztosítani. A feladat nagyságát, a végrehajtás nehézségeit a fia5 Tóth Béla: Ady és Debrecen. (Egy költő és egy város története.) = Db.-i Szle. 1943. 4. sz. 73—83. p. 6 Kardos László: Hármaskönyv. Bp. 1978. Szépirod. K. 335. p. 7 Szabó S. G.: Szombati-Szabó István pályaképe, különös tekintettel debreceni indítására. Debrecen, 1974. (Bölcsészdoktori disszertáció.) 8 Ady és Debrecen, (összeáll.: Szabó S. G.) Megyei Könyvtár, 1977. 14—19. p. 9 Uo. 10 Ld.: 4. sz. jegyzet. 468