A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Történelem - Szücs Ernő: A Gazdák Sütődéje Rt. 1911–1944 között

bot pedig mint üzemvezetőt alkalmazták. Később még üzemvezetőként működött a cégnél Pollák Gyula, Szabó József, Kányási István. Ez utóbbi tanonc és segéd éveit is ennél az üzemnél töltötte, majd 1933-ban önállósította magát. A gyár vezetését 1934-től Galamb Ferenc vette át.

30 A gyakori üzemvezető változásnak több oka is volt. Esetenként a nem kellő odaadással és hűséggel végzett munka, máskor ugyan a jószándék nem hiányzott, de a kellő jártasság hiánya mégis nagy kárt okozott a vállalatnak. Ez utóbbira jó példa Dr. Popini Albert tevékenysége. Az ő értékelése más problémakörhöz, nevezetesen az anyagellátás kérdéséhez is elvezet bennünket. Mielőtt azonban ennek taglalására rátérnénk, szükséges szólnunk még a vezetés határozottságáról. Bár a források nem tesznek említést 1935-ig bezárólag a hűtlen alkalmazottakról, de nem valószínű, hogy ilyen magatartás előzőleg ne fordult volna elő. Pedig ez jelentős károkat okozott a vállalatnak. A következetesebb ellenőrzést gyakorló vezetés az 1936-os üzletévről szólva közli, hogy le kellett váltani mindkét raktárnokot, és „Egy pár sikkasztás és lopás is történt az üzemben, a tettesek ellen a bűnvádi feljelentést minden esetben megtettük."

31 A vállalat akkor őt személy ellen tett feljelentést, akik azután 2 héttől — 3 hónapig terjedő büntetést kaptak. Szintén ugyanebben a jelentésben fordul elő egy nagyobb szabású lopás ügye is, mikor is egy tanuló összejátszva több volt vállalati alkalmazottal sokszáz pengő értéket lopott el. Az ügyből bírósági tárgyalás lett.

32 Az 1936-ban történt három felderített visszaélés még nem hozta meg a kívánatos rendet. A következő évben (1937) három kihordó nem tudott elszámolni a rájuk bízott áru ellenértékével. Sőt hasonló eset fordult elő 1938-ban is. Ekkor ismét három ügynöknek volt együttesen 3000,— P elszámolási hiánya.

33 A határozott és következetes ellenőrzés azonban lassan meghozta gyümölcseit, mert 1938tól kezdve hasonló ügyek már nem voltak a vállalatnál. A termelő üzemek rentabilitásának lényeges kérdése az alapanyag ellátás, és a beszerzett anyag minősége. Különösen áll ez a sütőüzemekre. A kenyérgyárakban, de a pékségekben is nemcsak az anyag léte vagy hiánya, a beszerzési ár és a belőle létrehozott termékből származó bevétel differenciája, azaz a nyereség szempontjából lényeges az alapanyagellátás, hanem a liszt minősége is döntő. Megszabja ugyanis az előállítás menetét, idejét (rezsiköltség), a munkafolyamat egyes részeinek egymáshoz való arányát, jórészt el is dönti az áru minőséget. Ez utóbbi problémák kiváltképp akkor jelentkeznek, ha a beszerezhető liszt minősége ingadozik. A feldolgozásra kerülő anyag gyengesége vagy jósága meghatározza, hogy mennyi időt kell fordítani az anyag előkészítésére, mennyi dagasztást kíván, mikor kerülhet sor a kelesztés utáni szakajtásra, mikor tehető be a kemencébe, s milyen hőfokon, mennyi ideig kell sütni az árut. Mindezek a kérdések rendkívüli szakmai érzéket követeltek a munkásoktól, vezetőktől, hiszen a korabeli üzemek még nem rendelkeztek laboratóriumokkal és a feldolgozásra került liszt minőségét „látásra, tapintásra" kellett meghatározni. Érdekében állt a kenyérgyárnak, hogy jó és garantáltan azonos minőségű lisztet szerezzen be az egyes árufajták előállításához. Ezért a Gazdák Sütődéje jórészt — márcsak a közvetítői kereskedelem kiküszöbölése miatt is — a nagyobb debreceni malmoktól szerezte be alapanyag készletét. Kezdetben a majdnem szomszédi közelben lévő „Hortobágy", és az ugyancsak debreceni „Erzsébet" malomból. Ez utóbbi üzem azonban rövidesen leégett, s ettől kezdve a főszállító az „István" malom lett. Ez az üzem azonban a gazdasági világválság idején leállt, így a Sütöde az Első Törökszentmiklósi Gőzmalom Rt-vel erősítette meg az eddig is meg30 HBmL IV. В Iparhatósági iratok 1046/g 125. és HBmL VII. Cégbírósági iratok 2/d. 70., 73., 89. és Magyar Pénzügyi Compass 1921—22. évre II. kötet 766. Ua. 1922—23. évre II. köt. 976. Ua. 1923—24. évre II. kötet 109. Ua. 1926—27. évre II. kötet 107. Ua. 1927—29. évre II. kötet 112. Ua. 1929—30. évre III—IV. kötet 107. 31 HBmL VII. Cégbírósági iratok 2/d. 89. 32 Uo. 33 Uo. 332