A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Történelem - Szücs Ernő: A Gazdák Sütődéje Rt. 1911–1944 között

Közülük a szakmában jártas azonban csak Jakobi Dávid volt, akit meg is bíztak a vállalat közvetlen irányításával. Mint azonban az első és csak csonkának tekinthető évi mérlegből kiderült (1912. december 31-i) az ügyvezető igazgató sem vállalt kötelezettségeinek, sem a bele helyezett bizalomnak nem felelt meg. Ugyanis az általa lejegyzett (100 db) részvények 60%-át (6 ezer forint) még az év végén sem fizette be, s ez annál súlyosabb eset volt, mert az üzemnek bár csonka évről volt szó, mégis 135 966 korona kölcsönt kellett igénybe vennie. Ez mutatja a vállalat sajáttőke gyengeségét, s ilyen esetben már csak a kamatterhek miatt is, súlyosan esett latba az igazgató üzemmel szembeni kötelezettségének elhanyagolása. De további kifogások is merültek fel ellene. Megállapították a részvényesek az 1913. június 11-i közgyűlésükön (ezen értékelték az 1912-es évet), hogy túlzott bizalommal voltak az üzletvezetővel szemben, aki a vállalatot felesleges kiadásokba vitte bele, s ezek a kiadások elsődleges okai az eladósodásnak. Igaz, megállapították azt is, hogy 1912-ben válság volt, és erősen hatott a konkurenciaharc is. Mindezek summázásaként az évi veszteség meghaladta az 58 ezer koronát. Ez azt is jelentette, hogy a veszteség leírása után a vállalat sajáttőkéje mindössze 16 ezer koronára csökkent. A veszélybe került gyárat, mivel alaptőkéjének több mint 50%-át elveszítette, újabb közgyűlés összehívására utasította a Cégbíróság; döntsenek arról, hogy a vállalat feloszlik-e, vagy tovább működik?

18 Az 1913. november 24-i közgyűlés kimondta: az üzem folytatja tevékenységét. Alaptőkéjét nem emelik fel, hanem minden részvény névértékét lebélyegzéssel 20%-ra csökkentik, újabb befizetést azonban nem eszközölnek.

19 A határozatból kitűnik, a részvényesek nem vállaltak ugyan újabb áldozatokat, de hajlandók voltak az üzemelést folytatni. Tették ezt bizonyára annak reményében, hogy befektetett tőkéjüket visszanyerhetik. Elképzeléseikben azonban csalódtak, mert az első teljes gazdasági év is (1913) veszteséggel zárult. Kétségtelen ugyan, hogy több kisebb hitelezőt kifizettek, de különösen a váltó adósság ennél nagyobb mértékben nőtt, így a gyár tartozásai tovább emelkedtek. Meghaladta a 161 ezer koronát. Az előző évi veszteségen sem tudtak csökkenteni, sőt újabb 10,2 ezer korona passzíva jelentkezett. A két év együttes vesztesége így már 68 ezer koronánál is több volt. Ennek az lett az eredménye, hogy az igazgatósági tagok közül Grünberger Ignác megtagadta a mérleg aláírását, s kinyilvánította: „.. .nem tekinti magát igazgatósági tagnak."

20 Ezzel elindult egy folyamat, amely rövidesen átterjedt a tagságra is, s lényeges változásokat eredményezett a vállalat tulajdonosainak körében. A következő évben (1914) a folyó évi veszteség 10 ezer korona alá csökkent, de az előző évekkel együtt már 77,35 ezer korona volt a veszteség. Az 1915-ös év végre nyereséggel zárult, ez azonban csak arra lett elegendő, hogy 6 ezer koronával (71,32 ezerre) mérséklődjön a vállalat eddigi óriási vesztesége. Még jobban sikerült az 1916-os év, amikor is 28 ezer korona nyereség jelentkezett. Ennek azonban jórészét leírásokra (kopások, elhasználódások) kellett igénybe venni, így az üzemi veszteség számla mindössze ezer koronával kisebbedett. A részvényesek elégedetlensége egyre fokozódott, s mivel a következő években az anyagellátás egyre nehezebbé vált, a nagyüzemi termelés szempontjából kedvező katonai szállítások pedig csökkentek, a vállalati mérleg nem javult, sőt az adóssá18 HBmL VII. Cégbírósági iratok VII. 2/d. 73. Az igénybevett idegen tőkék 1912-ben = Hitelezők 39,800. — Sándor Ferenc 3,699,12 Hortobágy malom 6,225,55, Lisztkereskedők 3,260,74, Erzsébet malom 1,266,50, Alföldi Takarékpénztár 76,319,64, Elfogadványok 10,000,— D Nagy é» Társai 1,400,— korona. 19 Sajnos a hézagos forrásokból nem derül fény arra, hogyha a határozat értelmében valóban nem történt befizetés, akkor miért szerepel mégis 1919-ig minden évben 80 000 korona mint részvénytőke. 20 HBmL VII. Cégbírósági iratok 2/d. 73. 326