A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Történelem - Nyakas Miklós: A népfölkelés szervezése 1849 nyrán Szabolcs megyében, a Hajdúkerületben és Debrecenben

Nyakas Miklós A népfölkelés szervezése 1849 nyarán Szabolcs megyében, a Hajdúkerületben és Debrecenben A tavaszi hadjáratnak szabadságharcunk kimenetele szempontjából két nagyfontosságú következménye volt. Az egyik a függetlenségi nyilatkozat április tizennegyedikén történt kikiáltása, a másik pedig a cári orosz intervenció elhatározása.

1 A történelem szomorú fintoraként május első napján alakult meg a független Magyarország első kormánya, a Szemere-kormány, s ezen a napon volt kénytelen a büszke Habsburg-ház szorult helyzetbe került uralkodója katonai segítségért fordulni a minden oroszok cárjához a magyar szabadságharc elfojtására. A Szemere-kormány tevékenységéről tudjuk, hogy működése általában a békepárti jobboldalnak kedvezett, s általában is megfigyelhető volt a baloldali, radikális erők pozícióinak leépítése, háttérbe szorításuk tendenciája.

2 Ezzel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy tárgyunk szempontjából fontosnak bizonyult az a lépés, amelynek során a Szemere-kormány jelentős lépést tett előre azon az úton, amely a forradalmi baloldal egyik legjelentősebb fegyverének, a kormánybiztosi intézménynek a felszámolását célozta. A kormány ugyanis 1849. május tizenkettedikén rendeletileg tizenöt megyében megszüntette a kormánybiztosok tevékenységét, ezzel is engedve a jobboldal fokozódó nyomásának.

3 Közöttük volt a Hajdúkerület kormánybiztosának, Sillye Gábornak a személye is, azé a Sillye Gáboré, aki alapító tagja volt a Radical Pártnak, s aki messzemenően elkötelezte magát a trónfosztás és általában a baloldallal való szövetség mellett.

4 A kormánybiztosi intézmény visszafejlesztése különösen a készülő orosz intervenció fényénél bizonyult károsnak. A cári beavatkozás egyébként 1849. május kilencedike óta nem volt többé titok, e napon írta alá ugyanis Miklós cár hírhedt kiáltványát a Habsburg-ház megsegítéséről. A katonai erőviszonyok hirtelen felborulására tehát a magyar kormánynak is fel kellett készülni. A fontosabb védelmi intézkedéseket lényegében három pontban jelölhetjük meg. 1. A délvidéki (Tisza—Maros szög) összpontosítás gondolatának elhatározása, illetve ezzel összefüggésben Arad és Temesvár ostromának meggyorsítása. 2. A Du1 A történettudomány eme megállapítása a kortársak szemében még nem volt világos. Görgey Arthur például még 1852-ben is az orosz beavatkozást egyértelműen a függetlenségi nyilatkozatnak tudta be: „Az orosz beavatkozást és vele a haza végveszedelmének kísértetét fölidézni — ahhoz értettek az április 14-i törvényhozók." Görgey Arthur: Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években (ford. Görgey István Bp. 1911.) II. k. 47. Ezzel szemben Horváth M. 1865-ben máig szóló érvénnyel tisztázta, hogy a cári beavatkozás a honvédsereg sikereinek következménye volt. Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története 1848 és 1849-ben (Genf, 1865.) III. k. 5—9. 2 Spira György: A magyar forradalom 1848/49-ben. (Bp. 1959.) 505—515. 3 Uo. 510. 4 Nyakas Miklós: Sillye Gábor. A forradalom kormánybiztosa, a Hajdúkerület utolsó főkapitánya. Hajdú-bihari Napló. XXXIV. évf. 247. sz. 1977. okt. 20. 5. p. Vö.: Magyar Életrajzi Lexikon II. k. és Spira i. m. 656. 5 Spira i. m. 547. 267