A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Történelem - P. Szalay Emőke: Debreceni céhedények

harak sajátos díszítő eleme volt.

68 A fennmaradt debreceni ötvösanyagban leginkább a halápi pohárnak nevezettel hasonlítható össze, attól csak kisebb méretében különbözik.

69 Bár ez a pohártípus elég elterjedt és kedvelt volt a XVI—

XVII. században, a talpán lévő mesterjegy alapján a jelenleg ismert debreceni mesterek közül esetleg Balyik Miklós vagy Béri Mihály nevéhez kapcsolhatjuk. Különösen figyelemre méltó, hogy a téglási egyház hasonló tölcséres poharán szintén bevésett BM jegy található.

70 A XVII. század másik elterjedt pohártípusához, a talpas poharakhoz tartozik a legkorábbi évszámos, a varga céh 1621-es pohara, amely az alján lévő név tanúsága alapján a többi ezüstpohártól eltérően nem a céh megrendelésére készült. A pajzsba helyezett beütött MI mesterjegye ismeretlen a debreceni anyagban, azonban olyan nagyméretű hasonlóság fedezhető fel közte és a Debreceni Jánoshoz kötött tárgyak között, hogy felmerülhet egy esetleges kapcsolat kérdése.

71 * Ebbe a csoportba tartozik a szabók 1698-as pohara, amely már kevésbé díszes mint az előbbi, jóval zömökebb, kevésbé klasszikus formájú, H. ötvös Tamás munkájának tartja Bobrovszky Ida.

72 A harmadik kedvelt pohártípust, a hengeres cápás formát találjuk meg legnagyobb számban a debreceni edények között, összefüggő egységet képez a kovács céh egy, és a mészáros céh két pohara, amelyek a mesterjegy alapján határozott biztonsággal Pesti András munkájának tekinthetők.

73 Ide sorolható a kovácsok 1758-as pohara, amelyen Békési Sámuel mesterjegye szerepel, kisebb méretű, az olaszkoszorú kétszer szerepel rajta, kevésbé sikerült munka, mint Pesti András darabjai.

74 A kehely típusú poharak legkorábbi darabja a mészárosok 1636-os pohara, amely Bobrovszky Ida szerint a DI PM jegy alapján esetleg Debreceni János és Pesti Máté munkája.

75 Már a következő században készült a szappanosok pohara, amely hasonló formát mutat, mint a XVII. századiak, mesterjegye alapján Csonka István munkája.

76 Ugyancsak ő készítette az ötvösök poharát 1744-ben. Minden különösebb egyéni sajátosságot nélkülöz a szappanosok másik pohara, amelyen mesterjegy sem található. Zoltai Lajos feltételezése szerint a XVIII. század elején készülhetett.

77 Külön csoportot képez három kis talpas, tulipánkelyhű pohár, a hentesek két és a szűcslegények egy pohara 1745—46-ból. Közülük csak a hentesek poharán található mesterjegy, Csonka István már említett jegye, de a szűcs pohár olyan nagymérvű hasonlóságot mutat velük, hogy esetleg ezt is az ő nevéhez kapcsolhatjuk.

78 Anyagunkban egy serleg található, a szabók 1684-es edénye, amely a debre68 S. Lovag Zsuzsa—T. Németh Annamária: A tolnai XVI. századi kincs lelet. Folia Archeologica XXV. (Budapest, 1974.) 234—238.; F. Vattai Erzsébet: A kölesdi ezüstkincs. Folia Archeologica XII. (Budapest), I960. 243—248.; Sz. Koroknay Éva— Szentléleky Tihamér: A szombathelyi reneszánszkori kincslelet. Savaria Múzeum közleményei 32. (Szombathely, 1964.) 69 Zoltai ötvösök... i. m. 70—71. IX. b. kép.; Bobrovszky: 57. kép. 70 Bobrovszky i. m. 75. 78. kép. 71 Bobrovszky által ismertetett MI ötvös mesterjegye nem azonos ezzel, nem sorolta a debreceni ötvöstárgyak közé. 72 Bobrovszky i. m. 81. 73 Bobrovszky i. m. 80. 74 Ez a pohár nem lehet azonos a Kőszeghy által 581. с alatt nyilvántartott pohárral, mert nem szerepel rajta PA mesterjegy. 75 Bobrovszky i. m. 81. 76 Zoltai ötvösök ... i. m. 21—22. 77 Zoltai ötvösök ... i. m. 70. 78 Zoltai ötvösök ... i. m. 70. 260