A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)
Történelem - P. Szalay Emőke: Debreceni céhedények
Szalay Emőke Debreceni céhedények A céhedények a céhládákhoz és a céhbehívó táblákhoz hasonlóan fontos helyet foglaltak el a céhek életében. Jelentőségük legszembetűnőbben a céhek különféle összejövetelein nyilvánult meg, ugyanakkor gyakorlati használatuk mellett az együvé tartozást is megtestesítették. A céhedényekre vonatkozóan ugyanazt mondhatjuk el, amit a céhbehívó táblák és a céhládák ismertetésénél, hogy évtizedeken keresztül csak megemlítették a céhek történetének leírásában, de tervszerű feldolgozásukra, egy-egy terület edényeinek összegyűjtésére nem került sor hosszú ideig. Elsőként Csipkés Kálmán közölte a soproni múzeum céhedényeit rövid ismertetésben. 1 A következő feldolgozás Nagybákay Péter tollából jelent meg, aki a Veszprém megyei céhemlékek példamutató feldolgozása során foglalkozott a céhedényekkel. Tanulmányában részletes szokástörténeti elemzés után mutatta be a magyarországi céhedények egyik jellegzetes csoportját, a cserépből készült céhkorsókat. 2 Tompos Ernő a soproni múzeumok címerescéhemlékeinek közlése során sorolt fel több céhedényt, 3 majd Domonkos Ottó a soproni pékek céhemlékei között ismertetett céhedényeket. 4 Az alábbiakban Nagybákay Péter példáját követve szeretném a debreceni céhemlékek sorában a céhedényeket bemutatni a levéltári források adatai és a fennmaradt tárgyi anyag ismertetése alapján. A különböző céhedényeknek a céhek feljegyzéseiben változatos megnevezésével találkozunk. A legtöbb esetben első helyen a céhpohár elnevezés szerepel.. Ezen általában a legkorábbi időktől kezdve ezüst poharat kell érteni, ez egyúttal első helyét is megmagyarázza. Ez szerepel a szappanosok iratai között megőrződött nyugtán, amelyen Bartha Boldizsár főbíró Caraffa 1686-os sarcolására átadott 7 ezüst poharat említ. 5 Ugyancsak ezüst poharat említ a varga céh jegyzőkönyvében 1788-ban készült feljegyzés: négy ezüst pohár. 6 A szűrszabó céhnek a közös vásári és váltó szabó céhből történt kiválásakor 1815-ben a céh tárgyainak felsorolásánál említik: két régi ezüst pohara lévén a Ns Czéhnek egyike által adatott, l. i. a kisebbik. 7 Néhány forrásban több adatot találunk a poharakra vonatkozóan. így a kalmár társaság számadása 1736-ban két aranyos ezüst poharat említ, majd 1753-ból egy újabb adatot kapunk, mivel ekkor két ezüst ara1 Csipkés Kálmán: Céhedényeink. Soproni Szemle V. 1941. 223—233. 2 Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhkorsók. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 4. 1965. (Szerk.: Éri István Veszprém, 1966.) 139—204. 3 Tompos Ernő: Címeres céhemlékek a soproni múzeumokban. Arrabona X. 1968. (Szerk.: Dávid Lajos Győr, 1968.) 107—111. 4 Domonkos Ottó: A soproni pékház és pékek XVI— XIX. századi céhemlékei. Arrabona XVII. 1975. (Szerk.: Dávid Lajos Győr, 1975.) 143—172. 5 A szappanos céh iratai Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, a továbbiakban HBmL. IX. 25. 6. 6 A varga céh jegyzőkönyve 1618—1871. HBmL. IX. 31. 2. 1788. febr. 2-i bejegyzés. 7 A szűrszabó céh iratai. HBmL. IX. 28. 8. 1815-ös bejegyzés. 22?
