A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1977–1980 (Leletkataszter)

BIHARNAGYBAJOM — Szőlőskert. A bajomi szőlőskertben talált szórvány tokosbaltát Székelyhidy Ferenctől vásároltuk 1980-ban. A balta árkolt kávájú, kisméretű, füles típus, kávája alatt vízszintes borda fut körbe. Hossza 4,7 cm. DEBRECEN — Bethlen utca 42. Az elbontott ház pincéjének földjébe 70 cm mélyen volt beásva egy sárga agyagkorsó, erősen kiugró hasú, szalagfüles. A hasán, nyakán és fülén három szalagban elhelyezett barna vonalblíszítés és stilizált virágornamentika, világosabb barna a foltdíszítés a világossárga mázon. Benne volt elrejtve 110 db lengyel, sziléziai, magyar, erdélyi és svéd pénz. A legkorábbi veret I. Zsigmond (1506—1548) lengyel koronás garasa, a legkésőbbi veret I. József 1705. évi sziléziai három krajcárja. A lelet 1978 január végén került a múzeumba. — Nyulas. Hangyás u. 25. sz. telken 1978-ban gödör ásásakor zsugorított csontváz került elő. A csontváznak nem volt melléklete, adatai a következők: mélység: 80 cm, csontváz hossza: 160 cm, tájolás K—Ny 15' neme: talán nő helyzete: bal oldalára fektetett, zsugorított Ez a melléklet nélküli csontváz csak látszólag jelentéktelen, de előkerülési helye fontos. Ugyanis a Hangyás u. az egykori nyúlási Lóversenytér közelében van, s vélhető, hogy a most feltárt sír a nevezetes nyúlási aeneolitikus — tiszapolgári kultúra — temetőhöz tartozik. Ennek valószínűségét erősíti, hogy a szomszéd telken épült üvegház alapozásakor is kerültek elő állítólag sírok. A kutatást Sz. Máthé Márta a terület sűrű beépítettsége miatt nem folytathatta. — Ref. Nagytemplom. 1980. szeptember 4-én a Nagytemplom nyugati bejáratának lépcsőzete, majd az ehhez csatlakozó podeszt-rész felbontása után viszonylag magasan sikerült megtalálni az 1564. évi tűzvész után majd csak 1626— 28-ban helyreállított Szent András templom nyugati tornyának — Cserepestorony — falmaradványait. Ugyancsak sikerrel kezdtük meg a Nagytemplomtól délnyugatra lévő területen az 1640—42-ben épített harangtorony, a Verestorony falmaradványainak és a hozzá csatlakozó körítőfal részeinek feltárásáa. Végül pedig az 1564. évi tűzvész után csak időlegesnek szánt — az András templom északi falához csatlakoztatott — u. n. Imaterem mai podeszt melletti részét is elkezdtük kutatni mintegy 16 m

2 felületen. A következő évben folytatandó kutatás jelentős mértékben hozzájárult már eddig is a XIV. század elején épült gótikus templom későbbi építési korszakainak megismeréséhez. — Városháza. A városháza udvarán gázcső fektetéshez ásott árokból 170— 200 cm mélységből, múlt századi töltött törmelékréteg alól csuprokból, talpas poharakból, korsókból, tálakból és fazekakból, valamint kályhacsempe töredékekből álló gazdag kerámia-lelet került elő, kora a XVII. század végétől a XVIII. század végéig terjed. EGYEK — Templomdomb. A római katolikus templom alatti magas homokdomb északi lejtőjén olajtartály elhelyezésére ásott gödörből, mintegy 2 m mélységből kelta edények kerültek elő. A szokvány típusú La Téne С korú korongolt tál és 100