A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1977–1980 (Leletkataszter)

urna sajnos másodkézből került a múzeumba, s így Sz. Máthé Márta helyszíni szemléjén nem tudta hitelt érdemlően eldönteni, hogy a homogén sárga homok­talajba ásott gödörből kikerült tárgyak sírmellékletek-e. A találó sem hamva­kat, sem elszíneződött földet nem figyelt meg. Mivel a terület nem veszélyezte­tett, egyelőre további feltárást nem tervezünk. GÁBORJÁN — Kásás major. Gáborján Tépe irányába eső határrészében, a Kásás ma­jorban, amelyet a közel fekvő Korhány halomról Korhány dűlőnek is neveznek, 1977-ben bronzlelet került elő. A helyszínt a Szentpéterszegről Gáborjánba ve­zető országútról balra kanyarodva, aszfaltozott bekötőúton lehet megközelíteni. A gáborjáni tsz majorjától keletre található a Kofhány halom, amely alakjából és helyzetéből ítélve akár erődített telep is lehetne, azonban semmi támpontot adó cserép nincs a felszínén, akárcsak a hasonló külsejű kismarjai Korhányén. Ettől a Korhánytól D-re cca 500 m-re került elő a bronzlelet szántás közben, egy mélyebben meghúzott barázda alján. A találóknak sikerült a bronzokkal együtt néhány edény töredéket is begyűjteni, melyek a gávai kultúra stílusjegyeit vise­lik magukon, s minden bizonnyal azonos edényhez, egy durva fazékhoz tartozó darabok. A lelőhelyet Sz. Máthé Márta járta be. A leletek: 1. lapos, csonkakúpos öntőlepény, 2. vékony huzalból készült kar­tekercs, 3. gravírozott díszítésű huzalkarperec, 4. 2 db egymásra hajtott végű sima huzalkarperec, 5. 2 db huzaltöredék, 6. csavart torques töredéke, 7. 2 db nagyméretű tutulus, az egyik töredékes, 8. 6 db ép és töredékes tokosbalta, 9. kardpenge töredéke, 10. nyélnyúlványos kés, 11. 2 db sarlótöredék. (1—3. kép.) A leletek a Bihari Múzeumban vannak. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY — Szabadhajdú—Kuruc—Kisfaludi utcák. A város É-i részén végzett víz­vezeték fektetési munkák közben a Fazekas Gábor körút és a Szabadhajdú utca találkozásánál 1979-ben Árpád-kori szabadtéri kemencét bolygattak meg a mun­kások. M. Antalóczy Ildikó leletmentő ásatása során feltárt több szabadtéri, ill. házhoz tartozó kemencét (ez utóbbiak nagy része az út vagy járda alatt he­lyezkedett el, így feltárhatatlan volt), hulladékgödröt és egyetlen esetben sike­rült az egész házat — félig földbemélyített, gerendavázas szerkezetű — kibon­tani. Ebben a házban (5. sz. objektum) kerültek elő az ásatás legérdekesebb le­letei: a ház sarkában egy gödörben ládazsanérok, vasalások között, zárszerke­ket mellől előkerült egy III. István ezüstpénz, valamint egy ólomtárgy (súly?), a ház közepéről, a padlószintről pedig egy üvegedény maradványai. A feltáráson nagyszámú edénytöredék, állatcsontanyag, növényi mag ke­rült elő. A feltárt objektumok a Hajdúböszörmény környéke lelőhelynév alatt emlí­tett nagykiterjedésű Árpád-kori település (Böszörmény falu) délebbi részén he­lyezkednek el. — Téglagyár környéke. A gazdag szórvány anyagból már évtizedek óta is­mert Árpád-kori lelőhelyen 1979-ben M. Antalóczy Ildikó tervásatást indított, melynek során 890 m 2 összefüggő területet tárt fel. A 18 agyagkitermelő gö­dör, verem és hulladékgödör, egy kút, tűzhely és különböző árokrészletek mel­lett feltárt egy 4,5X3,8 m nagyságú, félig földbemélyített, gerendavázas szer­kezetű, egyik sarkában kemencével ellátott házat. A leletek közül a rendkívül nagy mennyiségű kerámia mellett kiemelkedő jelentőségű a fémanyag, melynek nagyobb részét — több mint 30, különféle vastárgyat (gazdasági eszközöket, 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom