A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1980 (Debrecen, 1982)

Régészet, ókortudomány - M. Nepper Ibolya–Sz. Máthé Márta: A Hajdú-Bihar megyei múzeumok régészeti tevékenysége 1977–1980 (Leletkataszter)

urna sajnos másodkézből került a múzeumba, s így Sz. Máthé Márta helyszíni szemléjén nem tudta hitelt érdemlően eldönteni, hogy a homogén sárga homoktalajba ásott gödörből kikerült tárgyak sírmellékletek-e. A találó sem hamvakat, sem elszíneződött földet nem figyelt meg. Mivel a terület nem veszélyeztetett, egyelőre további feltárást nem tervezünk. GÁBORJÁN — Kásás major. Gáborján Tépe irányába eső határrészében, a Kásás majorban, amelyet a közel fekvő Korhány halomról Korhány dűlőnek is neveznek, 1977-ben bronzlelet került elő. A helyszínt a Szentpéterszegről Gáborjánba vezető országútról balra kanyarodva, aszfaltozott bekötőúton lehet megközelíteni. A gáborjáni tsz majorjától keletre található a Kofhány halom, amely alakjából és helyzetéből ítélve akár erődített telep is lehetne, azonban semmi támpontot adó cserép nincs a felszínén, akárcsak a hasonló külsejű kismarjai Korhányén. Ettől a Korhánytól D-re cca 500 m-re került elő a bronzlelet szántás közben, egy mélyebben meghúzott barázda alján. A találóknak sikerült a bronzokkal együtt néhány edény töredéket is begyűjteni, melyek a gávai kultúra stílusjegyeit viselik magukon, s minden bizonnyal azonos edényhez, egy durva fazékhoz tartozó darabok. A lelőhelyet Sz. Máthé Márta járta be. A leletek: 1. lapos, csonkakúpos öntőlepény, 2. vékony huzalból készült kartekercs, 3. gravírozott díszítésű huzalkarperec, 4. 2 db egymásra hajtott végű sima huzalkarperec, 5. 2 db huzaltöredék, 6. csavart torques töredéke, 7. 2 db nagyméretű tutulus, az egyik töredékes, 8. 6 db ép és töredékes tokosbalta, 9. kardpenge töredéke, 10. nyélnyúlványos kés, 11. 2 db sarlótöredék. (1—3. kép.) A leletek a Bihari Múzeumban vannak. HAJDÚBÖSZÖRMÉNY — Szabadhajdú—Kuruc—Kisfaludi utcák. A város É-i részén végzett vízvezeték fektetési munkák közben a Fazekas Gábor körút és a Szabadhajdú utca találkozásánál 1979-ben Árpád-kori szabadtéri kemencét bolygattak meg a munkások. M. Antalóczy Ildikó leletmentő ásatása során feltárt több szabadtéri, ill. házhoz tartozó kemencét (ez utóbbiak nagy része az út vagy járda alatt helyezkedett el, így feltárhatatlan volt), hulladékgödröt és egyetlen esetben sikerült az egész házat — félig földbemélyített, gerendavázas szerkezetű — kibontani. Ebben a házban (5. sz. objektum) kerültek elő az ásatás legérdekesebb leletei: a ház sarkában egy gödörben ládazsanérok, vasalások között, zárszerkeket mellől előkerült egy III. István ezüstpénz, valamint egy ólomtárgy (súly?), a ház közepéről, a padlószintről pedig egy üvegedény maradványai. A feltáráson nagyszámú edénytöredék, állatcsontanyag, növényi mag került elő. A feltárt objektumok a Hajdúböszörmény környéke lelőhelynév alatt említett nagykiterjedésű Árpád-kori település (Böszörmény falu) délebbi részén helyezkednek el. — Téglagyár környéke. A gazdag szórvány anyagból már évtizedek óta ismert Árpád-kori lelőhelyen 1979-ben M. Antalóczy Ildikó tervásatást indított, melynek során 890 m

2 összefüggő területet tárt fel. A 18 agyagkitermelő gödör, verem és hulladékgödör, egy kút, tűzhely és különböző árokrészletek mellett feltárt egy 4,5X3,8 m nagyságú, félig földbemélyített, gerendavázas szerkezetű, egyik sarkában kemencével ellátott házat. A leletek közül a rendkívül nagy mennyiségű kerámia mellett kiemelkedő jelentőségű a fémanyag, melynek nagyobb részét — több mint 30, különféle vastárgyat (gazdasági eszközöket, 101