A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Holló László és Medgyessy Ferenc hagyatéka a Déri Múzeumban

Sz. Kürti Katalin Holló László és Medgyessy Ferenc hagyatéka a Déri Múzeumban A debreceni Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteménye — kevés kivételtől eltekintve — XVII—

XX. századi festményeket, szobrokat, grafikákat tartalmaz. A múzeum fennállásának hetvenöt éve alatt hatezer képzőművészeti tárgyat gyűjtött. Ez a szám majdnem megkétszereződött 1976—78-ban, amikor átvette a Déri Múzeum Debrecen városi tanácsától a, Holló- és Medgyessy hagyatékot, valamint az ún. Képzőművészeti Galéria kortárs festészeti, szobrászati kollekcióját. A két hagyaték, valamint a kortársi anyag átvétele új perspektívát nyitott a Déri Múzeum-, de egyáltalán a debreceni képzőművészeti élet előtt. A már megnyílt Holló László Emlékmúzeum és az 1981—82-re, a Medgyessy-centenáriumra átadásra kerülő Medgyessyemlékmúzeum a hagyományok ápolásáról, élővé tételéről, a Képzőművészeti Galéria pedig a kortárs művészet népszerűsítéséről tanúskodik városunkban. Mind közművelődésileg, mind tudományosan nagyjelentőségű ez a három egység, amelyből most a két szervesen összetartozó hagyatékkal foglalkozom. A debreceni képzőművészet több évszázados történetéből messze kiemelkedik Holló László és Medgyessy Ferenc neve. Nemcsak a XX. századi haladó művészeti törekvések képviselői, hanem a nemzeti hagyományokból táplálkozó művészet Európa-szerte ismert mesterei. Tanulmányomban e két művész hagyatékát együtt ismertetem. Nemcsak azért, mert e hagyatékok közel egyidőben kerültek a múzeum tulajdonába, hanem mert a két művész élete, művészete több szállal is kapcsolódik egymáshoz. Mint ismeretes, a debreceni születésű Medgyessy Ferenc 1910-től 1958-ig Budapesten, a Százados úti Művésztelepen alkotott, a kiskunfélegyházi származású Holló László 1916— 1976-ig élt Debrecenben. Ennek ellenére igen jó barátságban voltak, együtt munkálkodtak a debreceni képzőművészeti élet fejlesztéséért a két világháború között. Mindketten tagjai voltak a Műpártoló Egyesületnek, majd az 1924—27 között fennálló debreceni Művészháznak, 1927-től pedig a haladó szellemű Ady Társaságnak.

1 Medgyessy minden évben hazaküldte a debreceni csoporttárlatokra műveit, ezenkívül számtalan megrendelést teljesített Debrecen városának és a Déri Múzeumnak. Ennek köszönhető, hogy kb. húsz műve látható Debrecen terein, középületein, és még életében kb. ötven kisplasztikája és grafikája került a Déri Múzeumba. Holló László aktív tagja volt a Művészháznak: egyéni kiállítást rendezett ott 1926-ban és rézkarcaival segítette a ház fenntartását. Az Ady Társaság képzőművészeti osztályának első elnöke volt 1927—31 között. 1945-ben a tervbe vett debreceni nagyerdei művésztelep ügyében fáradozott, majd a képzőművészeti szervezeti élet jobbátételén dolgozott. Nem tudni pontosan, mikor ismerkedtek meg, de már a harmincas években megajándékozták egymást: Holló „Tiszaparti táj tehenekkel" с művét küldte Budapestre, Medgyessy „Súroló nő" és „Három grácia" terrakottáját adta Hollónak.

2 Medgyessy ezekkel a szavak1 Bővebb irodalom: A képzőművészetek Debrecenben — szerk. Bőgel József (Debrecen, 1961), Menyhárt József: Adatok Debrecen grafikai művészetéhez (Déri Múzeum Évkönyve, 1957. 157—173 — Szerk. Béres András) valamint Sz. Kürti Katalin: A debreceni Ady Társaság képzőművészei. (DMÉ. 1974. 751—776. — Szerk.: Dankó Imre), Tóth Ervin: Holló László (Debrecen, 1965). 2 Medgyessy művei a Holló László-emlékház kiállításán, Holló László festménye a Hajdúsági Múzeumban található. 23 Déri Múzeum évkönyve •

J}

*

J