A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Művészettörténet - Sz. Kürti Katalin: Holló László és Medgyessy Ferenc hagyatéka a Déri Múzeumban

kai ajánlotta Hollót az alapítandó művésztelep vezetésére 1946-ban: „Holló Lászlónak az áldozatos művészetszeretete biztosíték lesz arra, hogy jó kezekbe kerül a művésztelep megszervezése, csak kedvét ne vegye a közönyösség". Jól ismerte Medgyessy ezt a debreceni közönyt, a „hagyományos részvétlenséget és mozdulatlanságot, amit az is mutat, hogy művészei vagy elsenyvednek, vagy megszöknek, mivel nem állják a rajok váró csendes halált"? A szobrász — úgy tűnhet — ez elől a közöny elől menekült, a festő maradt, vállalva a „vidéki művész" rangját. Harcukat azonban együtt vívták, még ha Medgyessy meg is osztotta idejét, cselekvési területét Debrecen—Budapest—Hódmezővásárhely között. Mindkét művész szoros kapcsolatban állt a Déri Múzeummal, Medgyessy személy szerint Ecsedi Istvánnal, majd Sőregi Jánossal, Holló László Sőregivel.

4 Sajnálatos, hogy Medgyessynek csak 1956 után rendezett kiállításokat a Déri Múzeum: 1959-ben és 1968ban emlékkiállítást, 1968-tól állandó kiállítást. Holló Lászlónak viszont 1956-tól haláláig több mint hat kiállítása volt. HOLLÓ LÁSZLÓ HAGYATÉKA A mester már az ötvenes években gondoskodott arról, hogy életművének legjava közgyűjteménybe kerüljön. Több ízben megajándékozta a Magyar Nemzeti Galériát, a Kiskun Múzeumot és a Déri Múzeumot, de pár reprezentatív darabját felajánlotta Székesfehérvár, Pécs múzeumainak is. Szülővárosában már 1965-ben megnyílt állandó kiállítása. Nevét felvette a városi képzőművészeti kör. 1974-ben Kiskunfélegyháza díszpolgárává választotta Holló Lászlót, ezzel köszönve meg nemes gesztusát. A hetvenes években dőlt el a még Holló tulajdonában levő nagyszámú és magas színvonalú művek sorsa. Baráti köre és Kállai Gyula tanácsára úgy döntött, hogy Debrecen város Tanácsának ajándékozza életműve legjobb darabjait. A tervről 1974 márciusában tárgyalt dr. Ács Istvánnal? 1974 szeptemberében pedig feleségével, Hollóné Maksa Olgával megtette közérdekű felajánlását Debrecen Tanácsának. Eszerint a Margit u. 20. sz. alatti lakásában és műtermében levő kétszáz festményét és öt freskóját, az ott levő berendezési tárgyakat és munkaeszközeit „ellenszolgáltatás nélkül, közérdekű céllal Debrecen megyei Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának" adományozza. Kívánsága az, hogy adománya elfogadása esetén a tanács „a) a festmények állagának megóvásáról gondoskodjon b) halálom után lakásomban és műtermemben festményeimből, berendezési tárgyaimból, valamint munkaeszközeimből a nevemet viselő emlékmúzeumot alakítson ki, rendezzen be és tartson fenn". A Városi Tanács VB. 1974. december 18-án kelt elfogadási nyilatkozata köszönettel veszi át a felajánlást, vállalva, hogy „majdan Holló László Emlékmúzeum létesítésével a város kiemelkedő egyénisége, Holló László Munkácsy- és Kossuth-díjas érdemes művésznek — aki egész életében a humanista művészet, a társadalmi haladást szolgáló ars poetica szellemében élt és alkotott s jelentősen hozzájárult Debrecen város képzőművészeti életének gazdagításához, kultúrkincsének gyarapításához — méltó emléket állít"? Ezt a nyilatkozatot reprezentatív, az ajándékozott művekből válogatott gyűjteményes kiállítás követte 1975-ben, a művész 88. születésnapján, valamint a Debrecen város díszpolgára cím adományozása 1975 őszén. Holló László és felesége még 1975-ben újabb felajánlást tett: százhetven rajzzal, akvarellel, a freskó- és üvegablak tervek nagy kartonjaival egészítették ki az ajándékot. Holló László 1976. augusztus 14-én halt meg Debrecenben, de végakarata szerint Kiskunfélegyházán temették el. Debrecen városi Tanácsa nagy anyagi áldozattal újította fel 1977-ben az egykori lakóházat, a Hrabéczy-villát. A hagyaték és a lakás berendezése, a festő felszerelések a Déri Múzeum tulajdonába kerültek. A városi Tanács megbízásából a Déri Múzeum lett Holló hagyatékának gondozója, az emlékház, illetve emlékkiállítás rendezője. 1977 októberében történt az anyag átvétele, 1978. március 6-án pedig az emlékkiállítás meg3 Medgyessy autográf levele a Déri Múzeum 1947-es irattárában található (ikt. sz.: 31/1947). 4 ld. Sőregi János Naplóját a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárában. 5 Varga Nándor Lajos metszeteivel díszített naptára az emlékház kiállításán látható a tárgyalásra utaló bejegyzésekkel. 6 Városi Tanács V.B. irattárában, 354