A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Neubauer Pál: Debrecen szerepe és feladatai a Kossuth kormány gazdasági és pénzügyi politikájában 1849. január–május

politikai foglyok részére a város közönsége adjon mindennap főtt ételt és „egész kenyér részletet", mivel azok eddig 1/4 kenyéren és vízen kívül mást nem kaptak. Természetesen a költségek megtérítését a rendőrhivatal részéről most is kilátásba helyezték. 113 Hogy a sok kérelem, panasz, folyamodvány, jelentés stb. mennyire megduzzasztotta a városi hivatalnokok munkáját, a városi kapitány hivatalának kérelméből tűnik ki. A hiva­tal eddigi gyertyailletményét kétszeresére, a spanyol viaszt pedig négyszeresére kérte emel­tetni. 114 Bármekkora is volt azonban a teher, amely a városra nehezedett, bármennyire is igénybe vette a lakosságot az anyagi utánpótlásnak sokáig egyedül rá háruló feladata, a hit és a nem­zeti érzés még önkéntes áldozatok hozatalára is képessé tette a „maradi" polgárokat. A város képviselőtestülete az ország függetlensége kimondásának megörökítésére ápri­lisban a haza védelmére 50, a város költségén teljesen felszerelt újonc kiállítását ajánlotta meg. Kossuth nagytemplomi beszédét és a függetlenségi nyilatkozatot pedig 4000 példány­ban kinyomtatva házanként kiosztatta. 115 IV. Az anyagellátás és utánpótlás megszervezése kellő pénzügyi alátámasztás nélkül nem lett volna elegendő a háború sikeres folytatásához. Hiábavaló lett volna minden áldozatkész­ség, hiábavaló az emberi helytállás annyi példája, ha a kormány a gazdasági élet vérkeringé­sét kellő mennyiségű pénzeszköz forgalomba bocsátásával nem tudta volna megindítani és mozgásban tartani. 116 Nagyon jól tudta ezt Kossuth már akkor, amikor az első felelős magyar kormány pénz­ügyminisztereként üres kincstárral 117 és két rossz gazdasági év öröklött terheivel a vállán azzal a feladattal vette át tárcáját, hogy a frissen visszanyert nemzeti önállóság megszerve­zésével és egyúttal megvédésével járó költségek fedezetéről is gondoskodjék. Még jobban tudta ezt, mikor az eddigi balsikeres harcban elkábult nemzet vezéreként, mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke — megint üres kincstárral — megérkezett a hóborította Debrecenbe és tekintete a bankjegynyomdának a Nagytemplom előtt becsomagolva álló gépeire esett. 118 Ha volt elszántság a béke pénzügyminiszterében — midőn a láthatár még csak borús volt — a kétkedők szemébe mondani, hogy a haza védelmére szükség esetén a pokolból is 113 HBmL Tjkv 811/1849. III. 28. 114 Uo. 1243/1849. V. 23. 115 Szabó i. m. 36. 116 1849. július 8-án ezt írja Kossuth Görgeynek: „Niemand fühlt besser, als ich die unerlässliche Notwendigkeit, dass die Armee Geld erhalte. Niemand weiss besser als ich, welch' Übeln Ein­druck es macht, wenn die Leistungen des Volkes nicht baar bezahlt werden." {Papp: Okmány­tár II. 505.) 117 1848. ápr. 11-én az állampénztárban 506 015 Ft és 24 1/2 krajcár volt pengő értékben {Lukács i. m. 1.) 118 1849. január 2-án még Szolnokról írja Csányi Lászlónak: „.. .így is, mikor még csatavesztés nélkül indíthattuk a bankműhelyt, legalább 10 napig nem készíthetünk pénzt — mert nem tréfa ám egy gyárt elvinni — mi történt volna, ha egy csatát vesztünk? Akkor többé nincs Isten, aki elvitesse a pénzgyárat — s ha ez nincs elvive, hogyan védjük a hazát ?" Ugyanabban a levélben írja, hogy az ország egész pénztára 800 000 Ft, holott az ország védelmének a folytatásához „három dologra van mindenek fölött szükség", a pénzműhelyre (mert „nekünk nincsenek kincs­táraink, onnan kell fizetnünk, ahol pénz van"), ruhára és fegyverre. (KL 48/49. IV/2. 5. sz. irat.) Az első kormány megalakítása idejében fennálló pénzínségre emlékezik Kossuth egy 1849. július 16-án Bemnek írt levelében is: „Egy év óta semmi bevétel, üresen átvett pénztárak és had!" {Papp: Okmánytár II. 508.) Kossuth egyébként a Pestről elhozott pénztári készletet nem pontosan ismerte, vagy nem tartotta fontosnak a pontos összegek közlését. A Debrecenbe szál­lított állampénztári pénzkészlet értéke 1 053 105 Ft, 50 krajcár volt. {Lukács i. m. 2.) 172

Next

/
Oldalképek
Tartalom