A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Neubauer Pál: Debrecen szerepe és feladatai a Kossuth kormány gazdasági és pénzügyi politikájában 1849. január–május

politikai foglyok részére a város közönsége adjon mindennap főtt ételt és „egész kenyér részletet", mivel azok eddig 1/4 kenyéren és vízen kívül mást nem kaptak. Természetesen a költségek megtérítését a rendőrhivatal részéről most is kilátásba helyezték.

113 Hogy a sok kérelem, panasz, folyamodvány, jelentés stb. mennyire megduzzasztotta a városi hivatalnokok munkáját, a városi kapitány hivatalának kérelméből tűnik ki. A hivatal eddigi gyertyailletményét kétszeresére, a spanyol viaszt pedig négyszeresére kérte emeltetni.

114 Bármekkora is volt azonban a teher, amely a városra nehezedett, bármennyire is igénybe vette a lakosságot az anyagi utánpótlásnak sokáig egyedül rá háruló feladata, a hit és a nemzeti érzés még önkéntes áldozatok hozatalára is képessé tette a „maradi" polgárokat. A város képviselőtestülete az ország függetlensége kimondásának megörökítésére áprilisban a haza védelmére 50, a város költségén teljesen felszerelt újonc kiállítását ajánlotta meg. Kossuth nagytemplomi beszédét és a függetlenségi nyilatkozatot pedig 4000 példányban kinyomtatva házanként kiosztatta.

115 IV. Az anyagellátás és utánpótlás megszervezése kellő pénzügyi alátámasztás nélkül nem lett volna elegendő a háború sikeres folytatásához. Hiábavaló lett volna minden áldozatkészség, hiábavaló az emberi helytállás annyi példája, ha a kormány a gazdasági élet vérkeringését kellő mennyiségű pénzeszköz forgalomba bocsátásával nem tudta volna megindítani és mozgásban tartani.

116 Nagyon jól tudta ezt Kossuth már akkor, amikor az első felelős magyar kormány pénzügyminisztereként üres kincstárral

117 és két rossz gazdasági év öröklött terheivel a vállán azzal a feladattal vette át tárcáját, hogy a frissen visszanyert nemzeti önállóság megszervezésével és egyúttal megvédésével járó költségek fedezetéről is gondoskodjék. Még jobban tudta ezt, mikor az eddigi balsikeres harcban elkábult nemzet vezéreként, mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke — megint üres kincstárral — megérkezett a hóborította Debrecenbe és tekintete a bankjegynyomdának a Nagytemplom előtt becsomagolva álló gépeire esett.

118 Ha volt elszántság a béke pénzügyminiszterében — midőn a láthatár még csak borús volt — a kétkedők szemébe mondani, hogy a haza védelmére szükség esetén a pokolból is 113 HBmL Tjkv 811/1849. III. 28. 114 Uo. 1243/1849. V. 23. 115 Szabó i. m. 36. 116 1849. július 8-án ezt írja Kossuth Görgeynek: „Niemand fühlt besser, als ich die unerlässliche Notwendigkeit, dass die Armee Geld erhalte. Niemand weiss besser als ich, welch' Übeln Eindruck es macht, wenn die Leistungen des Volkes nicht baar bezahlt werden." {Papp: Okmánytár II. 505.) 117 1848. ápr. 11-én az állampénztárban 506 015 Ft és 24 1/2 krajcár volt pengő értékben {Lukács i. m. 1.) 118 1849. január 2-án még Szolnokról írja Csányi Lászlónak: „.. .így is, mikor még csatavesztés nélkül indíthattuk a bankműhelyt, legalább 10 napig nem készíthetünk pénzt — mert nem tréfa ám egy gyárt elvinni — mi történt volna, ha egy csatát vesztünk? Akkor többé nincs Isten, aki elvitesse a pénzgyárat — s ha ez nincs elvive, hogyan védjük a hazát ?" Ugyanabban a levélben írja, hogy az ország egész pénztára 800 000 Ft, holott az ország védelmének a folytatásához „három dologra van mindenek fölött szükség", a pénzműhelyre (mert „nekünk nincsenek kincstáraink, onnan kell fizetnünk, ahol pénz van"), ruhára és fegyverre. (KL 48/49. IV/2. 5. sz. irat.) Az első kormány megalakítása idejében fennálló pénzínségre emlékezik Kossuth egy 1849. július 16-án Bemnek írt levelében is: „Egy év óta semmi bevétel, üresen átvett pénztárak és had!" {Papp: Okmánytár II. 508.) Kossuth egyébként a Pestről elhozott pénztári készletet nem pontosan ismerte, vagy nem tartotta fontosnak a pontos összegek közlését. A Debrecenbe szállított állampénztári pénzkészlet értéke 1 053 105 Ft, 50 krajcár volt. {Lukács i. m. 2.) 172