A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Történelem - Neubauer Pál: Debrecen szerepe és feladatai a Kossuth kormány gazdasági és pénzügyi politikájában 1849. január–május
lesz pénz, 119 mennyivel elszántabbnak kellett lennie a Honvédelmi Bizottmány elnökének, mikor már a vihar az országot dúlta s elsöpréssel fenyegette a népek tavaszának minden vívmányát. A szabadságharc pénzügyeiről Lukács Béla írja: „Kossuth pénzügyi működésének jellemvonása már eleitől fogva az vala, hogy ő politikai eszméinek diadalát korántsem tette attól függővé, vajon elbírja-e azt az országos kincstár, vagy sem. О a körülményeket úgy vette, amint voltak — s miután ezek rendkívüliek voltak — rendkívüliek valának pénzügyi műveletei is." 120 Az első felelős kormány pénzügyminiszterének, akit még a császárkirály nevezett ki, volt bátorsága az országgyűléstől 61 millió forint értékű papírpénz kibocsátására felhatalmazást kérni, hogy a várható költségvetési hiány ilyen módon történő kiegyenlítésével 121 a király országa fedezethez jusson a császár országával szemben kiépítendő függetlenségének akár fegyveres védelmére is. Bár ellenzéki oldalról felmerült a fokozottabb adóztatásnak, 122 vagy megfelelő összegű kamatozó kölcsön felvételének gondolata, 123 javasolták a könnyen nélkülözhető arany- és ezüst fényűzési cikkek beszolgáltatásának elrendelését, 124 drámai erővel festették meg a papírpénz romlásával járó nyomor képét, 125 a pénzügyminiszternek volt ereje, hogy eredeti javaslatát az országgyűlés mindkét házában elfogadtassa és felhatalmaztassa magát 61 mi lió frt kamatozatlan pénzjegy kibocsátására, amelyeknek név szerinti értékét csak az állam mostani és jövőbeni közjövedelmei biztosítják. A pénzügyminiszter részére nyitott ez a kisegítő hitelforrás lett a Honvédelmi Bizottmány Debrecenbe szorított elnökének egyetlen pénzforrása, amellyel az immár élethalálharccá vált küzdelmet tovább tudta folytatni, mert a rendes bevételekből eredő összegek 1849-ben már alig számottevőek. 126 A magyar államjegyek kibocsátásának gondolatát a nemzet életösztöne szülte, 127 de az akkori viszonyok miatt ennek nyílt bevallása nem volt időszerű. A bekövetkezett események 119 „Ha kérdeztek, bírom-é fedezni a kiadást? Csak azt fontoltam meg: melyik út-mód jobb, melyik célszerűbb, de feleletem mindig ez vala: csak rajta, rajta! A haza védelmére van pénz, lesz pénz 1 (Kiemelés tőlem N. P.) Nem hagy el a nemzet s ha elhagyna, teremtünk az egekből s ha az ég elhagy, a pokolból is." (Kossuth vezércikke a Hírlap 1848. július 1-i számában.) Ugyanezt a gondolatot idézi Faragó osztrák forrásra hivatkozva Kossuth egyik, még Pozsonyban mondott beszédéből: „Unser ganzes Kriegsvolk ist ein Volk ohne Hände und Füsse, so lange wir kein Geld haben. Unsere Sensen, Musketen und Kanonen werden uns nicht befreien, wenn wir keine Pulver kaufen und die Soldaten nicht bezahlen können." „.. .ich bin Unganrs Finanzminister und werde das Geld nötigenfalls beim Teufel holen." {Faragó i. m. 105.) 120 Lukács i. m. 30. 121 Kossuth a költségvetési hiány fedezetére kért 61 millió Ft értékű papírpénz kibocsátására felhatalmazást. Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés (Szerk. Beér János. Bp., 1954) Beér János—Csizmadia Andor: Bevezető tanulmány 56. Ezt a szándékot az új pénzjegyek kibocsátásáról szóló és az országgyűlésben 1848-ban benyújtott törvényjavaslat miniszteri indokolása is kiemeli. (Uo.) 122 Kossuthnak a képviselőház 1848. aug. 24-i ülésén elhangzott felszólalásából: Ha a felszólalóképviselő (ti. Papp János) „nagy adó kivetésével meg tudja menteni a hazát s ez jobb a papirosnál, tessék az adót be is szedni! S ha a képviselő úr erre képesnek érzi magát, holnap szolgálhatok a pénzügyminiszteri tárcával!" {Faragó i. m. 134.) 123 Erre „kamatozó álladalmi lotteria" alakjában a kormány is gondolt, ezt tartalmazza Duschek államtitkár 1848. aug. 28-án kelt PM 1426. sz. fogalmazványa {Faragó i. m. 109.) 124 Román Ferenc bsregi követ a képviselőház 1848. aug. 24-i ülésén {Faragó i. m. 134.) 125 Pap János képviselő felszólalása a javaslat vitájában: „Semmivé lesznek minden alapítványok, tönkre jutnak a takarékpénztárak, melyekbe a nép ezrei arcok verejtékével fillérenként gyűjtögetett forintjaikat gyümölcsözés végett teljes bizalommal betették. Megrendül a köz- és magánhitel, melyet évek hosszú sora alig lesz képes helyreállítani. Ily operatio, melyet sok ezerek könnyhullatással kísérendnek, üdvöt és áldást a hazára nem áraszthat." {Faragó i. m. 146. s köv.) 126 Lukács i. m. 71. 127 Man nimmt eben die Mittel von dort, wo man sie findet. Ungarn glaubte Recht zum Leben zu besitzen und es musste dieses Recht verteidigen. {Die ungarischen Finanzen der Jahrel848 —• 49. Separat-Abdruck aus L. Schönberg's Börsen- und Handelsbericht, Wien, 1872. Továbbiakban: UF. 24. és Faragó i. m. 184.) 173
