A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Muzeológia - Nemes Tamás: XVI. századi dísznyereg restaurálása
2. A nyergen alkalmazott készítéstechnikák a) A fémszálas hímzés technikája b) Szabásvonalak c) A nyeregváz készítése d) A bársony készítése 3. Konzerválás-restaurálás a) A restaurálás előtti állapot dokumentálása b) A szétbontás során jelentkező konzerválási-restaurálási feladatok c) A konzerváláshoz-restauráláshoz szükséges anyagok d) A konzerválás e) A restaurálás, kiegészítés alapelvei — a csak konzerválandó és a kiegészítendő részek f) A kiegészítés g) Az összeállítás h) A nyereg állagának megóvását célzó eljárások, javaslatok 1. Anyagvizsgálat a) Ennek keretében került sor a nyeregtakaró alapanyagát alkotó bársony mikroszkópiai és analitikai vizsgálatára és a szélek díszítésére alkalmazott paszománt vizsgálatára. A vizsgálat eredménye: a bársony kötése láncbársony, anyaga: selyem A felvető (V) és a láncfonalak (L) száma egy cm 2-en V s = 42, L s = 90. b) A bőr tölgykéreggel cserzett e) A bőr és a bársony között elhelyezett papír többrétegű, kézimerítésű papír, enyvvel felragasztva. d) A hímzéshez használt fémszál analízisekor bizonyossá vált, hogy a hímzéshez ezüst és aranyszálat használtak. Az arany: lemez, az ezüst: húzott, hengerelt, átmérője: 0,1 mm. Az ezüstszál minőségi vizsgálatát fizikai módszerekkel végeztük 4 . A vizsgálat neve: kvarcpróba. Célja: az ezüst összetételének, ötvözöttségi fokának megállapítása. A vizsgálat eszköze az úgynevezett palakő, amely Csehszlovákiában bányászott igen ritka (a platinánál drágább) erezetmentes kőfajta. Neve: Lidiai fekete kő. A mintaanyagból porcelántégelyben 2—3 mm átmérőjű kísérleti anyagot olvasztottunk, ezzel karcoltunk a palakőre. Etalon felhasználásával a karc élességéből következtethettünk az ezüst tisztaságára. (A különböző fémek, így az ezüst legfontosabb ötvözőanyaga a réz is más-más fizikai tulajdonsággal, pl. karc-készséggel rendelkeznek.) Ezután bizonyításként a karcot H 2 S0 4-ban K-bikromáttal festettük meg (cc H 2 S0 4-ban oldódik a K 2 Cr,0 7 + H 2 0). A K-bikromát ilyen alakjában csak az ezüsttel ad vérvörös csapadékot. A vizsgálat eredménye: az ezüst 950—970-es tisztaságú. (95—97% Ag, 5—3% Cu és egyéb szennyező anyagok.) Az így összekarcolt palakő azután ismét habkővel megtisztítható. Ilyen finomságú ezüstszálat már a középkorban is képesek voltak készíteni. Az ezüstöt HN0 3-ban oldották. NaCl-dal kicsapatták. Az ekkor keletkezett AgCl-ot faszénporral keverték össze, amikoris az AgCl regenerálódott és koksszal továbbhevítették. Ezt a folyamatot másodszor is megismételték, a tisztításhoz ekkor úgynevezett fedősót használtak. 5 e) A favázat borító és a középső ülőrészen levő vászon vegyszeres analízissel és égetési próbával végzett vizsgálatának eredménye: anyaga kender. f) A nyereg vázát alkotó fa: hársfa (Tilia sp). g) Alapfonalak, tömőfonalak, a fémszálak lefogásához, rögzítéséhez alkalmazott textilfonalak vizsgálata során megállapítottam, hogy selyemből, kenderből készültek, úgyszintén az összeállításhoz használt fonal is kenderből készült spárga. A szélek rögzítésére — később alkalmazott — kenderfonalat eltávolítottam. 2. A nyergen alkalmazott készitéstechnikák a) A fémszálas hímzés technikája Az aranyozott ezüstszálak sodrottak, a három alapszál sodratlan selyem, erre az aranyozott ezüstszalag S alakban van felsodorva. Az egész alapját képező cérna Z sodratú. 4 A vizsgálatot a Nemesfém Hitelesítő Intézetben Szmolka Lajos főmérnök irányításával végeztük 5 Szmolka Lajos elmondása alapján 479
