A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Természettudomány - Szathmáry László: A Déri Múzeum bronzkori csontvázleleteinek embertani vizsgálata
Szathmáry László A Déri Múzeum bronzkori csontvázleleteinek embertani vizsgálata A bronzkor embertani kutatásának egyik régi adóssága az Észak-Tiszántúlon feltárt leletek közzététele. A gyűjtemények erről a területről származó szerény leletanyagának értékét (bár a rekonstrukció reprezentációja meglehetősen alacsony) elsősorban ez a körülmény szabja meg. A Déri Múzeum bronzkori csontvázainak többsége századunk első felében végzett leletmentéseken került felszínre. Az egyes sírok a régészeti mellékletekkel több esetben nem azonosíthatók, sőt a megőrzött csontvázleletek száma nem egyszer eltér a feltárt sírok számától. Ezáltal — az adatközlés mellett — a hitelesség megállapítását tekintettem fő feladatomnak. A csontvázak kvantitatív és kvalitatív reprezentációját, valamint a nem és az életkor meghatározásának reprezentációját Éry—Kralovánszky—Nemeskéri (1963) nyomán számítottam ki. A nem és a sexualisatio megállapítását Harsányi—Nemeskéri (1964) és Acsádi— Nemeskéri (1970) munkáinak figyelembevételével 26 jelleg alapján végeztem el. (1= tuber frontale et parietale, 2=glabella— arcus superciliaris, 3=processus mastoideus, 4=protuberantia occ. ext., 5=squama occipitalis, 6=margo supraorbitalis — orbita, 7=arcus zygomaticus, 8=facies malaris, 9=corpus mandibulae, 10=trigonum mentale, ll=angulus mandibulae, 12=processus condyloideus capitulum mand., 13=pelvis major, 14=pelvis minor, 15=angulus pubis, 16=foramen obturatum, 17=incisura ischiadica major, 18= ischio-pubis jelző, 19=cotylo-sciatique jelző, 20=sacrum, 21=caput femoris, 22=linea aspera, 23=clavicula, 24=sulcus praeauricularis, 25=sternum, 26=scapula.) A gyermekek elhalálozási korát Schour— Massler (1941) eredményei szerint határoztam meg. A felnőttekre vonatkozóan Acsádi—Nemeskéri (1970), illetve Nemeskéri—Harsányi—Acsádi (1960) metodikáját alkalmaztam. (Ok=obiiterációs koefficiens, О=obiiteráció, H=humerusproximalis epiphysis, S=facies symphysis, F=femur-proximalis epiphysis. (A kvantitatív vizsgálatokat Martin (1928) méréstechnikájával végeztem. A koponyakapacitást Welcker I. (W) és Pearson (P) interrassziális módszerével határoztam meg (Martin 1928). A testmagasságot Manouvrier (1893), Pearson (1899)—Mollison (1938), Telkkä (1950), Dupertuis— Hadden (1951), Breitinger (1938), Bach (1965), Trotter és Gleser (1952) eljárásával számítottam. A reprezentáció értékeinek megállapítása Szathmáry (1976) nyomán történt. A fogazat állapotát Brothwell (1965) jelölésmódjával rögzítettem. A fogazati abráziót foganként különkülön meghatároztam, melyhez Körber (1957) fokozatait használtam fel. A csontvázak kvalitatív vizsgálatának szempontjait Martin (1928), Hooton (1930), Augier (1931), Howells (1941), Hrdlicka (Stewart 1952), Martin—Saller (1958), Olivier (1960), Brothwell (1965), Berry-Berry (1967), Knussmann (1967) és Sjovold (1973) munkái nyomán állítottam össze. A csontvázak elemzett jellegei a következők. Koponya 1 = forma- n. temporalis, 2=forma- n. verticalis, 3=forma- n. occipitalis, 4=forma- n. frontalis, 5=homlokprofil, 6= sulcus transversus, 7=az arcus superciliaris típusa, 8=az arcus superciliaris kifejezettsége, 9=linea temporalis, 10=pterion, ll=foramen parietale, 12= tori auditivi, 13=lambdoid lapultság, 14= occipitalis ív, 15=a foramen magnum alakja, 16=a condylus occipitalis alakja, és kiemelkedése, 17=tuber pharyngeum, 18=fossa jugularis, 19=palatummagasság, 20=sutura palatina transversa, 21 =a torus palatínus kifejezettsége, 22=a torus palatínus formája, 23=orbitaalak, 24=a malaris táj kifejezettsége, 39
