A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Természettudomány - Ötvös János–Lovas Márton: Talaj-coleopterológiai vizsgálatok a téglási Angolkertben 1979

melyet az Északkeleti-Kárpátokból és az Erdély északi részéből lefutó folyók hordtak össze. Ennek legmagasabb pontja Szalmádtól keletre 183 méter tengerszint feletti magasságot ér el, ahonnan egy kelet—nyugati irányú vízválasztó húzódik egészen Hajdúböszörményig. Vizsgálati területünk ennek a vízválasztónak az északi lejtőjére esik. Azt, hogy a Nyírség hordalékkúp Sümeghy 1944-ben bizonyította be, s megállapította, hogy építése a Szatmár-beregi síkság lesüllyedésével a pleisztocén-holocén időszakok átmeneti korszakában szűnt meg. Ezt a véleményt a különböző mélyfúrások adatai is megerősítik, s ezek szerint a Tisza és a Szamos'az újpleisztocénben már az Ér völgyében folyt a Körösök felé, tehát elhagyta a nyírségi hordalékkúpot. A holocénban a terület legfontosabb felszínformáló tényezője a szél lett, s lényegében az élő és az elhagyott folyómedrekből futóhomokot fújt ki. Különösen nagymértékűnek tekintik az eróziós felszínalakulási folyamatokat a száraz, meleg éghajlatú mogyoró fázisban, elsősorban azokon a vízválasztótól északra levő területeken, ahol nem védte a felszínt növénytakaró, illetve ahol nem alakult ki löszös homok vagy homokos lösz takaró.

3 A terület növényvilágának kialakulása a csapadékos tölgy-fázisban tovább folytatódott, ekkor vált a Nyírség erdős sztyeppé. Ez a folyamat: az erdősödés, a bükk fázisban tovább folytatódott. Az erózió és a terület fejlődése szempontjából ez a kedvező folyamat igazából a XVIII.—

XIX. században fordult ismét visszájára, amikor új szántók és legelők nyerésére igen nagy mértékben folytak az erdőirtások. Ez a folyamat eredményezte a futóhomok ismételt mozgásba jövését és új keskeny eróziós völgyek kialakulását, s a futóhomok délebbi területek felé történő megindulását, azok veszélyeztetését. Vizsgálati területünkön ezek a felszíni formációk jól tanulmányozhatók: a futóhomok dombokra homokos lösz rakódott, mely a dombok csúcsán elvékonyodik és az úgynevezett „homokablak" formájában a felszínre bukkan. A homokdombok közötti deflációs mélyedésekben pedig lápos réti talajok alakultak ki. Ezek a talajviszonyok kedveztek az erdők kialakulásának és a legújabb időkben azok erdészeti kialakításának. Az erdő történetéről A jégkorszak végére tehát a területet a nyírségi homoki kocsányos tölgyes erdő borította. Ez az erdő a történelmi események következtében (erdőirtás, tatárjárás, törökdúlás, a különböző birtokosok különféle elképzelései stb.) miatt fokozatosan csökkent, fogyatkozott. Igazi változást azonban 1890-ig nem tapasztalhattunk. Ekkor a tulajdonos gróf Dégenfeld Gusztáv elképzelésének megfelelően, az ősi gyöngyvirágos tölgyes alapot meghagyva és felhasználva, kezdték kialakítani különféle ritka és exota fa fajok felhasználásával az Angolkertet. Különösen szívesen ültették a különböző tűlevelűeket: lue, duglász, erdei- és fekete fenyőket. A lomblevelűek közül: a platánt, a nyarakat, a fekete diót, a hikori diót, a tulipánfát telepítették legszívesebben. Az Angolkert kialakításában 1905—1920-ig Halusa és Rákosi erdészek tevékenykedtek, majd a végső kialakításban Kulics Győző erdész, aki 1921—1943-ig volt az uradalom szolgálatában. Ebben az időszakban alakították ki a sétáló és a kocsizó utakat, s az esztétikai hatás fokozására ezek két oldalára mindig azonos, de az erdő állományától eltérő cserje- és fafajokat ültettek. Ekkor tisztásokat is létrehoztak; ilyen az erdészház előtti gyepes-mohás tisztás is. Nem pontos adatok szerint, mintegy 60 fafaj, 40 cserje-féle és 15 jellegzetes lágyszárú faj volt ebben a „kertben".

4 Ez a szépen kialakított és kezelt parkerdő, a háború és az azt követő ínséges időszak alatt tönkrement, elvadult. Ma is fellelhetők azonban az egykori fasorok és néhány növény3 Borsy Zoltán: Nyírség. A domborzat kialakulása és mai képe. In: A tiszai Alföld (Szerk. Pécsi Márton, Budapest, 1969)219—230 alapján. 4 Adataink Tóth József: A téglási Angolkert története című kéziratos előadása és a terület védetté nyilvánítását kérő felterjesztés adatai, melyeket a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Nyíregyháza bocsájtott rendelkezésünkre. 23