A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Varga Pál: Egy debreceni gyógyszerészcsalád története

nem elégítette ki patikájának vezetése, emellett fáradhatatlanul munkálkodott a helyi, valamint országos kari megmozdulásokban. Nemkülönben tevékeny részt vállalt szülővárosa Debrecen gazdasági és társadalmi közéletében is. Éveken keresztül igazgatója a Magyarországi Gyógyszerész Egylet XII. (Debrecen) járásának. A Debreceni Gyógyszerészegylet vezetőségében is példamutató szerepet vitt. Az ország egész területére kiható szervezkedésnek, mely ugyan nem a Magyarországi Gyógyszerész Egylet ellen, de bizonyos fokig annak munkájával való elégedetlenség alapján jött létre, fő mozgatója, lelke. A mozgalom több szűkebb és bővebb körű országos értekezletének elnöke vagy társelnöke. így nemcsak a Debrecenbe 1907. augusztus 23-ra a magyarországi gyógyszerészek országos értekezletét egybehívó tágabb körű bizottságnak, hanem magának az értekezletnek is elnökeként vállalt vezető szerepet.

69 Ez a népes értekezlet a mozgalomhoz addig csatlakozott 706 gyógyszerész képviseletében több, a gyógyszerész társadalmat mindennapi gondjai, de nemkülönben a jövő szempontjából érdeklő kérdést tárgyalt meg. Az előadói javaslat egyes pontjaihoz, sok hozzászólás hangzott el.

70 Az értekezlet a tárgyalt kérdésekben félreérthetetlen állásfoglalását megszövegezte s ezek támogatására, továbbmenőleg megvalósítására az ország minél több gyógyszerészét kívánta mozgósítani. A megvalósítani kívánt kérdések nagy horderejét néhány kiragadott példa is jól érzékelteti. A gyógyszerészképzést behatóan tárgyalva elsősorban is a pályára lépés előfeltételének az érettségi bizonyítványt szükségesnek tartották. A felesleges gyógyszerkülönlegességek túlburjánzása ellen rendszabályok bevezetését kívánták. Állást foglaltak a fegyelmi jogkörrel felhatalmazott kamara-rendszer mellett is. Ezeket a kérdéseket október hóban még szélesebb körben tárgyalták meg Szegeden, ahol Muraközy László mint társelnök szerepelt.

71 Muraközy LászlóA a vidéki gyógyszerészek 1908. június 10-én Debrecenben tartott országos értekezletén létrehozott háromtagú végrehajtó bizottságba is beválasztották. Ezt a szereplését a budapestiek nem jó szemmel nézték, ezért a Magyarországi Gyógyszerész Egylet XII. járásához intézett nyílt levelében mindjárt júniusban lemondott a járásigazgatóságról. Visszavonulását természetesen érdekelt kartársai nem fogadták el, sőt a következő évben is megválasztották e tisztségre.

72 Hosszú éveken keresztül végzett önzetlen és élenjáró munkájának köszönhető, hogy 1921-ben az újjászerveződött Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Debrecen vidéki kerületének is elnökévé választották s ilyenként éveken keresztül működött, majd érdemei elismeréséül tiszteletbeli elnökké választották.

7a A gyógyszerészi közéletben szinte utolsó nyilvános szereplése volt, mikor az országos egyesület 1926. június 13-án Debrecenben tartott közgyűlését üdvözölve, mint a helybeliek nesztora örömének adott kifejezést, hogy a gyógyszerésztársadalom képviselőit a város falai között köszöntheti, hiszen ez г város már ötven évvel ezelőtt is a kari élet kovásza volt. Reményét fejezte ki, hogy a gyógyszerésztársadalom — mint a tárgyalási anyagból kitűnik — a két évtizeddel azelőtt általuk megszövegezett feladatok eddig elodázott kérdéseit is rövidesen megvalósítva láthatja.

74 A vidéki gyógyszerészek 1907. évi értekezletén felvetődött az a tervezet is, hogy saját maguk, előnyös beszerzési lehetőség megleremtésére, részvénytársasági alapon gyógyárunagykereskedést létesítsenek. Ezt a javaslatot különböző elgondolások miatt nem nagy lelkesedéssel fogadták az érdekelt gyógyszerészek.

70 Muraközy a felmerült akadályoktól 68 Gy. K. 4, (1888) 352; Varga i. m. 114. és 115. 69 A magyarországi gyógyszerészek országos értekezletének jegyzőkönyve. Kiadta az értekezlet vezetősége. Debrecen, 1907.; Gy. K. 23, (1907) 549, 561 70 Az értekezlet előadói tisztét egy másik nagytekintélyű debreceni gyógyszerész, Mihalovits Jenő látta el 71 Gy. K.23, (1907) 669 72 Gy. K. 24, (1908) 377, 386; 25, (1909) 578 73 Gy. K. 36, (1920) 450; Gyógyszerészek Zsebnaptára 1925. évre 359. old.; 1926. évre 348. 74 Gy. H. 65, (1926) 167 75 Mint a 69. jegyzet. Az elgondolással szemben legnyomósabb ellenérv volt a tőkeszegény gyógyszerészek eladósodása az egyes budapesti nagykereskedőknél. Természetesen az üzleti kapcsolat megszűnésével a hitelt megvonva az eddigi adósság azonnali visszafizetését kívánnák, amit pedig éppen anyagi nehézségeik miatt teljesíteni nem lettek volna képesek. 220