A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Történelem - Varga Pál: Egy debreceni gyógyszerészcsalád története
nem riadt vissza, hanem már 1908-ban másik két gyógyszerésszel — társas cégként — megalapította Debrecenben a Központi drogéria nevű gyógyárukereskedést. 76 Ennek az üzlethelyisége a városháza épületében volt. 77 Rövid idő alatt az új vállalkozásnak, ha szerény keretek között is, de kialakult a vevőköre, ezért célszerűnek látszott a nagykereskedés mellett gyógyszerüzemet is létesíteni, amit a társak 1912-ben meg is tettek. 78 Üzemüket, melyлек telephelye a Muraközy házában Piac utca 1—3. illetőleg Hatvan utca 2. alatt volt Hatvani laboratórium néven népszerűsítették és főleg galenusi készítmények előállítására rendezték be. 79 Muraközy ennek a vállalkozásnak nagy jelentőséget tulajdonított, hiszen 1911-ben gyógyszertárát is eladta. 80 Abban az időben a Piac utca 3. számú régi családi ház melletti Piac utca 1., Hatvan utca 2. alatti sarokházat is megvette s az így összecsatolt két háznál nagyszabású építkezéseket, átalakításokat végeztetett. 81 Kedvenc vállalkozásából a Hatvani laboratórium-hói érthetetlen s ma már kideríthetetlen okból kivált 1912. szeptemberében, mint azt „A debreceni első gyógyszerüzem" című s annak történetét összefoglaló tanulmányból megtudhatjuk. 82 Muraközy László ezt megelőzőleg is több debreceni pénzintézettel szoros kapcsolatban állott s azok igazgatóságában hosszabb-rövidebb ideig viselt tisztségeket, ezenkívül különböző iparvállalatok alapításában, vezetésében is részt vett. 83 Ez a gazdasági életben való széles körű tevékenység igen szomorú következményekkel járt Muraközy-re nézve, mert az akkor fellépő gazdasági válság következtében anyagilag tönkrement. A különböző vállalatok igazgatóságában részt vevők közül neki volt ingatlan vagyona. Az egyenes jellemű, becsületes Muraközy László helyt is állott kellemetlen kötelezettségeinek, ami nála, szinte megélhetési nehézséget idézett elő. 84 Az anyagilag tönkrement Muraközy László-X országos tekintélye és összeköttetései megsegítették, mert Debrecenben a belügyminiszter már 1914-ben egy személyjogú gyógyszertár felállítását engedélyezte részére. 85 Gyógyszertárától előrehaladott kora miatt s mivel 76 HBmL IV. B. 1406/g—139; B. 62/1908 Cégbírósági mutató és társas cégek lajstroma III. kötet 235. szám "77 HBmL IV. B. 1405/b 18107/908; 16185/909; 11828/911. IV. B. 1406/g—139 78 HBmL IV. B. 1406/g—139; B6/1912 79 HBmL IX. 201/b—171, 783. A galenusi készítmények, galenikumok Galenus Claudius (i. sz. 131?—201?) görög származású, római orvostól vették nevüket, ki először írt le ilyen gyógyszerkészítést. Ezek szárított növényi, állati anyagokból, az ún. drogokból egyszerű eljárással oldás, kivonás, keverés stb. a gyógyszertárakban, laboratóriumokban, valamint üzemekben készülhetnek. 80 Vargái, m. 115. 81 HBmL IV. B. 1405/b 5216, 7344, 18708/1910; 5739, 22740/1911; 21167/1912 82 Gyógyszerészet 21, (1977) 265 S3 Igazgatósági tagja volt a Debreceni Ipar és Kereskedelmi Banknak, a Debreceni Kölcsönös Segélyző egyletnek, a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár Rt.-nek, Egészségügyi Műszaki Vállalat Rt.-nek, Villamos favágó, porszívó és parkettfényező részvénytársaságnak. A két utóbbi alapításában oroszlánrészt vállalva. Cégbírósági mutató és lajstrom, társas cégek I. kötet 17,; II. kötet 173—176.; IV kötet 93—95. HBmL IX. 201/e—98, 363. szám; VII. 2/d. 94—95, cgsz.: 50100; Magyarország tiszti cím- és névtára 1913. évre. 84 Muraközy Andor és Lux Arnold szóbeli közlése. 85 Gy. K. 30 (1914) 381, 662; A tulajdonosi szaklapok méltányolva a jognyertes azon érdemeit, hogy hosszú éveken keresztül a közügyek terén fáradhatatlanul tevékenykedett s vagyonát önhibáján kívül vesztette el, eltekintettek az alkalmazotti sorban hosszú éveket eltöltött várományosok mellőzése felett. Nem ilyen megértők voltak az alkalmazottak. Egyik sajtótermékükben, a Gyógyszerészek Lapja 1914. május 10-i, valamint június 14-i számában, igen éleshangú közleményben foglalkoztak a Muraközy jognyerésével. Nehezményezték, hogy egy olyan volt tulajdonos, aki azelőtt három évvel adta el nagy jövedelmet hajtó gyógyszertárát, kapott ismét jogot, míg a 30—40 éven keresztül segédként dolgozókat újra mellőzték. Ez a gyógyszertár a Hunyadi és Barna utca (jelenleg Petőfi tér és Barna utca) sarkán nyílott meg 1914. november 9-én s annak eszmei nevet nem adva, mint „Muraközy László gyógyszertára" szerepelt. Ez volt Debrecenben sorrendben a tizenhatodik patika. Ezen gyógyszertár áthelyezését a Piac utca (jelenleg Vörös Hadsereg útja) 72. szám alá a m. kir. Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium 47 414/1928. számú rendeletével engedélyezte. Ez a gyógyszertár a második világháború alatt bombatalálat következtében igen súlyosan megsérült. 221
