A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Varga Pál: Egy debreceni gyógyszerészcsalád története

Francia- és Németországban, valamint Svájcban mezőgazdasági-kémiai intézeteket és az intenzív gazdálkodást tanulmányozza, állami küldetésben.

41 A Budapesti Kereskedelmi Akadémia kémia és áruismeret tanárának 1904-ben nevezték ki. A következő évben szintén tanára lett a Kereskedelmi Tanárképző Intézetnek, s mint ilyen tagja az Országos Tanárvizsgáló Bizottságnak is. A m. kir. Szabadalmi Hivatalnak már 1896-tól kültagja volt. Ezeket az állásokat, megbízatásokat 1915. július 20-án — baleset folytán — bekövetkezett korai haláláig töltötte be.

42 Szakmai egyesületeknek tevékeny tagja volt s azok irányításában is részt vett. A Kir. Magyar Természettudományi Társulat választmányi tagjaként hosszú éveken keresztül szerepelt. A Magyar Kémikusok Egyesülete, mint új országos jellegű szakmai szervezet 1910ben alakult. Már alapításában is részt vett dr. Muraközy Károly s az első választmányában szintén megtaláljuk.

43 A különböző területeken érdeklődéssel végzett több évtizedes eredményes munkálkodását számos tudományos előadása, kísérleti eredményeiről, megfigyeléseiről írott közleményei is jól jelzik. Ezek a Magyar Tudományos Akadémia, Természettudományi, Földtani Társulat, stb. folyóirataiban jelentek meg.

44 Ez a jó érzékkel bíró, kiváló tudós mindenkor igyekezett elméleti megállapításait a mindennapi élet adta kérdések gyakorlati megoldásánál hasznosítani. Sokoldalú tudományos munkásságát, mellőzve a teljes keresztmetszetű áttekintést néhány kiragadott példával kívánom bemutatni, hangsúlyozva annak közérdekű hasznát. Püspökladányban a vasúti állomás mellett artézi kutat fúrtak, ahol a víz kíséretében gáz is tört fel bőségesen. A feltörő gáz mennyiségét megmérve, azt elemezve annak pontos összetételét megállapította. Az ismeretek birtokában szerkesztett egy laboratóriumi készüléket a hasznosítási lehetőség bizonyítására. Kidolgozott eljárásával a gáz fényerősségét 1 luxról 10 luxra tudta növelni, leszögezve, hogy az így kezelt feltörő gázmennyiség mintegy 50—60 gázégő táplálására elegendő. A kísérletei alapján létesített berendezés évtizedeken keresztül biztosította az állomás világítását Püspökladányban.

45 Magyar törvény már 1885-ben elrendelte, miszerint: „Vizeknek ártalmas anyagokkal való megfertőzése tilos." Ezen kérdés megoldása — hazánk iparának fejletlensége ellenére — már abban az időben is nehéz feladatot jelentett. Dr. Muraközy alapos tanulmányokat folytatott a szennyvizek tisztításával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a kidolgozandó eljárásnak a jó eredmény mellett olcsónak is kell lennie. Tapasztalatait egy összefoglaló tanulmányban: „Érintkezési biológiai eljárás a szerves anyagokkal fertőzött szennyes vizek megtisztítására" címen tette közzé.

46 41 Országos Levéltár К 184 (12094) 44. tétel 7281/1894; Pallas Nagy Lexikona, Budapest, 1896. 12. kötet 855. old. 42 Gy. K. 31, (1915) 471; Magyarország tiszti cím- és névtára 1897—1916. évekre 43 Magyarország tiszti cím- és névtára 1905—1915. évekre. Gy. K. 26, (1910) 13 44 Gy. K. 31, (1915) 471 45 Földtani Közlöny 18. kötet (1888) 462 A gázvilágítás meghonosításáig különböző időtartamig mintegy hatvan — egyenként 2 lux fényerősségű — petróleum lámpát használtak. Ezt a minőségbeli különbséget jól érzékelteti a község helytörténésze, közölve: a MÁV állomás területén fúrt II. számú artézi kút nemcsak elegendő vizet, hanem annyi gázt adott, hogy a pályaudvart fényesen ki lehetett vele éjjelenként világítani. A gázvilágítás a villanynak a községben 1914-ben történt bevezetése után is megmaradt az állomásépületnél, s a kút gáztartalmának lecsökkenéséig működött kb. az 1920-as évek közepéig. (Kecskés Gyula: Püspökladány újkori története helyneveiben. Kiadja Püspökladány nagyközség tanácsa, 1974 113.) 46 1885. évi XXIII. te. 24. §; Kíséri. Közi. 1905. évf. 147. old. 214