A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Történelem - Varga Pál: Egy debreceni gyógyszerészcsalád története
A kiragadott példák között is említést érdemel az az átfogó mezőgazdasági kémiai előadás sorozat, melyet 1901-ben három estén keresztül a talajról a Kis Akadémián tartott. 47 A kísérleti munka pontosságát és megbízhatóságát célszerű laboratóriumi berendezések megszerkesztésével, új készülékek (deflegmátorok, nagy nyomás mellett használható csapos eudiometer, stb.) kigondolásával és alkalmazásával igyekezett növelni. 48 Dr. Muraközy feladatának tartotta, hogy tanítványai részére az előadott anyag jobb megértését tankönyv közreadásával segítse. így a posta és távírda tisztképző tanfolyam részére 1891-ben már második kiadásban jelentette meg a kézzel írott, kőnyomatos „Általános és alkalmazott chemia" című könyvét. 49 Évek folyamán tanítás közben szerzett tapasztalatai felhasználásával az anyagot átdolgozva, kiegészítve már 531 oldalas nyomtatott könyv formájában adta közre a szükséges ismereteket. 50 A Kereskedelmi Akadémián természetesen az előadandó anyag kiválasztásánál más szempontok érvényesültek, ezért dr. Muraközy elgondolásait mindjárt kezdetben írásban is közreadta: „Előadási kísérletek a chemia. technológia és áruismeret tanításának szolgálatában" címen. Tapasztalatai alapján a szükséges anyagot összefoglaló tankönyvet adott hallgatói kezébe. Ez mintegy 870 gépírásos oldalt tartalmaz kőnyomatos formában. 51 Munkatársával, Csongor Györggyel áruismeretet tartalmazó háromrészes könyvet is írtak. 52 Külön említendő, hogy dr. Muraközy nemcsak tanulmányaiban, de könyveiben is a szükséges ismeretanyagot világos, érthető formában, tömören, jó magyarsággal adta közre. Dr. Muraközy Károly tulajdonképpen oklevelének megszerzése után — elvileg — elszakadt a gyógyszerészi tevékenységtől, hiszen értékes munkásságát hivatásszerűen más területen folytatta. Ennek ellenére nem elhanyagolható gyógyszerész szakírói tevékenysége sem. Éveken keresztül a Gyógyszerészi Közlöny című szaklap főmunkatársaként működve, annak sok értékes közleményt adott. írásaiban soha sem mulasztotta el a helyes úton való ismeretbővítés szükségességét hangsúlyozni, illetőleg evvel kapcsolatban világos, egyértelmű véleményét közreadni. Nemcsak hangoztatta szükségességét, de fáradhatatlanul tevékenykedett is a gyógyszerészek korszerű kiképzésének megvalósításán, képzettségük adta lehetőségek kihasználásával munkakörük bővítésén. A teljességre való törekvés mellőzésével 47 Bartha— Förster: A Kis Akadémia negyvenként esztendeje. Budapest, 1941. 120. old. Közölve a Term. Tud. Közi. 1902. évf. 593, 650 és 713. old. A Kis Akadémia tulajdonképpen egy alapszabály nélkül működő baráti társaság volt. Létrejötte az 1896-ban kezdeményezett ún. asszisztensi vacsoráknak köszönhető. Az első tizenkét résztvevőhöz mindig újabbak járultak. Új tagot az addigiak csak egyhangú szavazással fogadhattak maguk közé. Az így összejött társaság 1899ben elhatározta, hogy hetenként egy-egy tagtárs előadást tart a maga tudományterületéről, kísérleti eredményéről s az előadást a különböző érdeklődésű tagok megvitatják. Évek folyamán a tagok száma egyre gyarapodott s közöttük nemcsak egyetemi emberek (bölcsészek, orvosok, természettudósok) találhatók, hanem művészek, katonák, muzeológusok, ügyvédek stb. A tudományos életben igen nagy megtiszteltetésnek számított ebbe a baráti társaságba bekerülni. 48 Muraközy Károly doktori értekezése (Budapest, 1884.) A Királyi József-műegyetem programja 1886/87. évre. Földtani Közlöny 18. kötet (1888) 462.; Gy. K. 5, (1889) 133 Deflegmátorok szerves anyagok lepárlás útján való szétválasztásának pontosabbá tételére szolgáló feltétek. Az eudiométerek gázok térfogatának mérésére szolgáló beosztással ellátott csövek. 49 Könyvében először történeti áttekintést ad a kémia kifejlődéséről. Ismerteti az általános kémia fontosabb, a továbbiak megértéséhez szükséges jelenségeit, törvényeit. Az elemek (nem fémes, fémek) tárgyalása mellett néhány közhasználatú vegyianyag kémiai technológiai folyamata leírását is megadja. A szerves kémia alapjainak ismertetése után szól az üveggyártásról, leírja az agyag és porcelán tulajdonságait, valamint a galván elemeket, akkumulátorokat. 50 Kémia, tankönyv felsőbb tanintézetekben való használatra, kiváló tekintettel a posta-távirda tanfolyam céljára. (Budapest, 1897. Hornyánszky Viktor könyvnyomdája) 51 Keresk. szakokt. 1904—05. évf. 157. I. rész: Általános és alkalmazott kémia. II. rész: Szénvegyületek és fontosabb áruk termelése. III. rész: Áruismeret. Kézirat helyett, 1909/1910. 52 Csongor György—Muraközy Károly: Áruk ismertetése. Szervetlen áruk. Szerves áruk (Budapest, 1911) A magyar kereskedő könyve, 4. kötet. 215
