A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Neubauer Pál: Debrecen szerepe és feladatai a Kossuth kormány gazdasági és pénzügyi politikájában 1849. január–május

pítható meg, hogy ez a csökkenés melyik hónapra esik, tehát pontosan melyik történelmi esemény válthatta ki ezt a folyamatot. Az 1849-es évről azonban pontos és részletes adatok állanak rendelkezésünkre, amelyekből a hiteléletre jellemző alábbi adatokat lehet megál­lapítani: 181 Betétállomány kihelyezési állomány Betétállomány Váltók Jelzálog­Kézizálog­Összesen kölcsönök kölcsönök 1848. december 31-én 73 642,46 17 169,— 65 182,— 8 969,— 91 320,— 1849. január 31-én 75 227,53 16 669,— 64 069,— 8 809,— 89 547,— 1849. február 28-án 68 644,28 13 119,— 63 549,— 8 355,— 85 023,— 1849. március 31-én 68 272,24 13 490,— 63 529,— 8 022,— 85 041,— 1849. április 30-án 74 569,24 15 190,— 63 135,— 7 550,— 85 875,— 1849. május 31-én 74 764,44 20 480,— 63 175,— 8 328,— 91 983,— 1849. június 30-án 77 124,52 24 380,— 65 545,— 8 130,— 98 055,— 1849. július 31-én 79 303,05 8 480,— 80 705,— 6 555,— 95 740,— A kimutatásból kitűnik, hogy Debrecenben távolról sem volt olyan konjunkturá­lis, üzleti hasznot kereső hitelélet sem adósi, sem hitelezői oldalról, mint az országnak azon a részein, ahonnan a már idézett források adataikat veszik. A betétállománynak feb­ruár és március havi csökkenése, amely a 10%-ot sem éri el, a betevők higgadtságára és a nemzeti ügy diadalába vetett szilárd hitükre mutat. Az ezután következő emelkedés kétség­telenül a növekvő pénzforgalom kísérő jelensége és a hadi sikerek lecsapódása a pénztár­könyvben. A váltótárca csökkenése az első hónapokban az iparostársadalom forgótőkéjé­nek növekedését jelzi, míg az áprilisban kezdődő emelkedés a vállalkozói kedv megerősö­désének velejárója. A júliusi nagy visszaesésre azt lehetne mondani, hogy ez menekülés a magyar bankótól. Pánik, amely a háromnapos orosz megszállást már átélt városban az orosz seregek újabb közeledésére a lakosságot elfogta. Ennek a feltevésnek nem szól ellene az a tény, hogy a jelzálogkölcsönök állománya viszont ugyanebben az időszakban szinte azo­nos összeggel emelkedik. Atörlesztők személyét ugyanis ma már megállapítani nem lehet. Deb­recen városának pénztári naplója azonban igazolja, hogy az új nagy jelzálogos adós maga a város, amely a vész küszöbén 16 000.— forint kölcsönt vett fel a fiatal takarékpénztártól magyar bankjegyekben. V. A váratlanul gyors sikereket hozó és a magyar szabadság végső diadalának reményével kecsegtető tavaszi hadjárat minél nagyobb arányúvá fejlesztése érdekében Kossuth ember­ben és anyagban mindent harcba vetett. Utánpótlásra már nem lehetett számítani, 182 de nem is akartak. Most győzni kellett minden áron és Kossuthot annyira elragadta a már-már kezében érzett végső győzelembe vetett hite, hogy a sorkatonaságén kívül minden egyéb fegyveres alakulat lőfegyvereit is igénybe kívánta venni az újoncok felszerelése céljából, mert „hadviselésünk szerencsésebb fejlődése aligha teendi szükségessé, hogy a nemzetőrségi erő rendes harcba vezettessék az ellenség elé." 183 A nép itthon maradt része a műhelyekben és a mezőn dolgozott. Az eléggé csekély számú újságolvasó ember csak sikerről, diadalról értesült a Debrecenben megjelent lapokból. 184 A kormányhivatalokban a hadvezetés céljait szolgáló intézkedéseken kívül a folyó termés biztosítására vonatkozó rendelkezéseket készítettek. A Kossuth kormányzó-elnökké választása után megalakult Szemere-kormány és nem kis mértékben a hadi sikerek hatása alatt kialakult, nyugodtabb belpolitikai légkörben tár­181 A debreceni Takarékpénztár üzletének kimutatása 1849. dec. 31-ig (Szűcs Mihály: A Debreczeni Első Takarékpénztár ötven éves története 1846—1895. (Debrecen, 1896. függelék) 182 HómanSzekfü i. m. V. 433. 183 Kossuth az 1849. IV. 30-án kelt 6542. sz. rendeletével felszólította Debrecen nemzetőreit is, hogy fegyvereiket az államnak adják át. 184 A kormány debreceni tartózkodásának 5 hónapja alatt Debrecenben 8 lap jelent meg rendsze­resen. (Szabó i. m. 64.) 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom