A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Történelem - Neubauer Pál: Debrecen szerepe és feladatai a Kossuth kormány gazdasági és pénzügyi politikájában 1849. január–május
Részben e szigorú intézkedések, részben a tavaszi hadjárat sikeres megindulása a forgalomban igen nélkülözött 10 frt-os bankjegy kibocsátására késztették a kormányt. 158 Havas József, Windischgrätz királyi biztosa, azonban nem késlekedett már április 2-án a közönséggel tudatni, hogy a 10 frt-os, érték nélküli papírokat elkobozzák és akiknél ilyeneket találnak, meg is büntetik. 159 Nem csoda hát, hogy a magyar haditörvényszék és a császári büntetés Scyllája és Charybdise közt hányódó nép 160 még sóvárabban várta a háború sikeres fordulatát, mint eddig. Ez be is következett. A bicskei csata után a császári területen is újra előkerültek a magyar bankjegyek s a százasok 85 forinton kapósak lettek. 161 Ezután jó ideig nem volt szükséges hatósági beavatkozással alátámasztani a magyar bankjegy értékét. 162 A függetlenségi nyilatkozat megjelenése után a magyar vidékek köznépe el sem akarta fogadni a „német bankót", hanem magyart követelt. 163 A megszállott területek lakói a magyar csapatok megérkezéséig elrejtették magyar bankóikat és még a boltosok sem szolgálták ki a császári csapatokat. 164 Amint azonban a magyar seregek szerencsecsillaga újra hanyatlani kezdett, a közhangulat is megváltozott. A menekülés a magyar pénztől olyan méreteket öltött és az megint oly mértékben vesztett értékéből, hogy Kossuth, a kormányzó elnök, kénytelen volt emiatt július hó 2-án az országgyűlésből megrázó hangon fordulni a nemzethez: „A magyar pénzjegyek hitelét az ellenség nem ronthatja le, csak annak hitele csökkentését szoríthatja partialis helyekre, míg fegyvere ott parancsol. De, ha a nép maga rontja meg a pénzjegyek hitelét, magát teszi koldussá! Ez bolondság! azon kívül, hogy vétek, honárulás, bolondság is! 165 A pénzügyi kormányzatnak elsődleges gondja a papírpénz vásárló erejének s árfolyamának a fenntartása volt. Emellett azonban igen sok gondot okozott az is, hogy a közönség a nagy címletű bankjegyek elfogadásától váltási nehézségek miatt még akkor is húzódozott, amikor különben a pénz vásárlóereje, hitele csorbítatlan volt. Ez a vonakodás sokszor oly mértéket öltött, hogy a 100 forintos bankjegyet csak árfolyamveszteséggel lehetett elfogadtatni vagy felváltatni ami nem kis nyugtalanságot okozott a népnél, a hadseregnél és a kormánynál egyaránt. Az aprópénzszűke okozta nehézségek egyébként nem most jelentkeztek először. Már 1848 kora tavaszán a váltási nehézségek rendítették meg a hitet az osztrák bankjegyekben és okozták az első gazdasági zavarokat. Ezeknek megszüntetése érdekében kötött szerződést a kormány a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal 1 és 2 frt-os bankjegyek kibocsátására. A szerződés egyik aláírója a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank részéről — mint akkori alelnök — éppen az a Havas József volt, aki kir. biztosi minőségében a 10 frt-os bankjegyek elfogadását megtiltotta. 166 A magyar bankjegy megjelenésének már a híre is felkorbácsolta az amúgy is izgatott kedélyeket. A Jellasics betörése okozta feszült helyzet szükségessé tette 158 Faragó i. m. 238. és Hivatalos értesítés a 10 forintos bankjegyek iránt (3164. pü. sz. Közlöny 1849. III. 20.) 159 Havas József 1849. IV. 2-án kelt rendeletét Faragó ismerteti (i. m. 239.) 160 A szegény nép, ha abba a helyzetbe jutott, hogy egy bankóravalót keresett, elgondolkozhatott azon, vajon nem-e jobb lett volna semmit sem keresni. (Faragó i. m. 240.) 161 Horváth i. m. II. 420. 162 Kivételek azért fordultak elő. Pl. a pesti kereskedők átmenetinek tartották a magyar sikert s ezért a kormány hadi- és élelmiszer vásárlásainál nem akarták a magyar bankót fizetésül elfogadni. Lombai Imre városi h. főkapitány 1849. ápr. 27-én büntetés terhe alatt elrendelte ezek elfogadását, „ellenkezőt csak hazaárulótól várhatván". (Faragó i. m. 236.) Wirkner Louis kassai bőrgyáros leállíttatta a gyárát, hogy ne kelljen magyar bankót elfogadnia. (Közlöny 94. sz. 1849. V. 2.) 163 Horváth i. m. III. 108. 164 A császári seregek... bárhova értek, raktárak és boltok vagy üresen állottak, vagy pedig el voltak zárva. Minden készlet eltűnt, mihelyt egy-egy császári hadosztály valamely községbe ért s aztán ismét előkerült. (Gelich i. m. III. 144. 147.) 165 Faragó i. m. 260. 166 Zemplényi Lajos: Kossuth bankjegynyomdáinak menekülése Debrecenbe. Gazdaság III. évf. 24. sz. 1948. dec. 15. 1464—70. 178 •
