A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Neubauer Pál: Debrecen szerepe és feladatai a Kossuth kormány gazdasági és pénzügyi politikájában 1849. január–május

azonban feleslegessé tették a kezdeti önmérséklést, és a bankjegynyomdát teljesen és kifejezetten a nemzet harcának szolgálatába lehetett és kellett is állítani.

128 A kormány székhelyének Debrecenbe áthelyezésekor derült ki, hogy mennyire helyes érzék irányította a pénzügyi kormányzatot, amikor a költségvetési hiány fedezetére papírpénz kibocsátására kért engedélyt. A kormánnyal menekülő sajtó már a Debrecenbe érkezés első napjaiban rendelkezésre állt.

129 Ha Duschek oly hirtelenséggel üzembe nem helyezi a nyomdát, „az ideiglenes kormány néhány hétig képtelen fizetni a sereg díját s fedezni egyéb szükségleteit."

130 Ez a néhány hét esetleg a nemzeti ügy "bukását jelenthette volna. Méltán mondhatta Kossuth a nyomda munkásainak: „Önöktől függ most a haza sorsa! Pénz nélkül egyetlen hétig sem bírnánk magunkat fenntartani. Az önök önfeláldozó munkássága teszi részünkre lehetővéagyőzeimet!"

131 Apapírpénznek ebben — a forradalmi harc szempontjából rendkívül fontos —szerepében találja egyik magyarázatát az a féktelen düh, amelylyel a Kossuth-bankókat Világos után máglyára hányták, de az a ragaszkodás is, amellyel Kossuth a nyomdával szemben viseltetett.

132 A Honvédelmi Bizottmány gazdasági tevékenységéhez szükséges fizetési eszközök megteremtése a pénzjegynyomda működtetésével mindaddig jogszerű alapon történt, míg a megszavazott 61 millió forint hitel ki nem merült. Igaz, hogy háborús időkben a kiadásokhoz kell mérni a bevételeket, s ha ezek a nyomdából jönnek, a nyomda működtetését is, mert a szükség jogot és törvényt bont, de a Kossuth-kormány a reménytelenség legsötétebb napjaiban is felelősséget érzett a jövő iránt.

133 Ezt a magatartást a függetlenségi harc egész folyamán figyelemmel kísérhetjük. Kossuth a költségvetési és felhatalmazási vitában a francia forradalom pénzügyi tapasztalataira utalva azt mondta: „Az assignaták azért váltak veszélyesekké, mert kibocsátattak in infinitum."

134 A debreceni képviselőház február 27-i ülésén Abonyi István állapította meg: „A bankjegyek kibocsátásának is megvan egyszer a maga határa, óvatosnak kell lenni a nemzet képviselőinek, mert a milliók a nemzet vállaira nehezednek. Igyekeznünk kell, nehogy a megmentendő haza koldusbotra jusson."

135 A kormány a papírpénz értékét attól a hiteltől tette függővé, amellyel azt a közönség elfogadja. Ez a hitel pedig azon a biztosítékon alapszik, amelyet a törvényhozás nyújt azzal, hogy a papírpénz forgalomba hozatalát bizonyos értékhatáron felül nem engedi. Ebből az elvből törvényszerűen következnék, hogy a papírpénzkibocsátás állását meghatározott időközökben kiadott jelentésekben a nagyközönséggel közöljék, s ezáltal a közhitelt biztosító legtágabb körű ellenőrzésre módot nyújtsanak.

136 Nyílt háború esetén azon128 Die Regierung übertrug die Revolution auch auf den Boden des öffentlichen Credits und wenn sie auch von den beiden Geissein der französischen Revolution: der Guillotine und die Assignatenpresse, nur die letztere in Bewegung setzte, so geschah es mit einer um so grösseres Energie, mit einer um so grösseren Rücksichtlosigkeit. (UF. 15.) Indem keine andere finanzielle Hilfsquelle, als die Notenpresse, darbot, musste man nach ihr greifen, ob sie sankeioniert war oder nicht! (Uo. 24.) 129 Die Notenpresse war auch die mächtigste Verbündete der nationalen Regierung. (UF. 24.) 130 Horváth i. m. III. 509. 131 Faragó közlése egy „öreg nyomdász"-nak a Nyomdászok Lapjában megjelent visszaemlékezései nyomán (i. m. 205.) 132 Már lemondása után, aug. 14-én Teregováról írja Bemnek: „.. .ha a banknak lehető leend dolgozni s rendelkezésem alatt álland, e... feltét alatt a nemzet szavára a kormányt visszavenném, ha nem: nem." (Pap: Okmánytár II. 537.) 133 Lukács Béla szerint „az új életnek indult nemzet, ha szent háborúját siker koronázza, könnyen és hamar kiemelkedett volna a 60 milliónyi pénzjegy okozta bonyodalomból." (Lukács i. m. 76.) 134 Kossuth 1848. aug. 24-én a képviselőházban mondott beszédéből, amelyben az idézett kijelentéshez még azt is hozzáfűzte, hogy „mindamellett mégis sikerük volt, mert csakugyan meg lőn mentve a haza." 135 Közlöny 41. sz. 1849. III. 1. 136 Kossuthnak az 1848. márc. 4-én Pozsonyban tartott kerületi ülésen elhangzott beszédét idézi Faragó: A közönségnek a pénzbe vetett bizalmát csak úgy lehet fenntartani, ha „a dolgok állása nyíltan, tartózkodás nélkül és sikeresen a közönség elébe terjesztetik." (Faragó i. m. 19.) 174