A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Történelem - Neubauer Pál: Debrecen szerepe és feladatai a Kossuth kormány gazdasági és pénzügyi politikájában 1849. január–május
A polgári lakosságra, sőt az első időkben teljesen Debrecen fogatos gazdáira hárult az előfogat-állítási kötelezettségnek a katonaság és a menekültek elszállásolásánál és élelmezésénél semmivel sem kisebb terhe. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a gazdák fogataikkal egyáltalán nem rendelkezhettek szabadon, mert katonai futárokkal, tisztekkel és csapatokkal, hivatalos polgári kiküldöttekkel, valamint felszerelési anyaggal és hadiszerrel naponta szekerek százai indultak Debrecenből. 47 Ez jóval felülmúlta a város saját fogataival megoldható szállítások mértékét. A Debrecenbe menekült katonai és polgári hatóságok nem ismertek határt az előfogatok igénybevételében. A közgyűlés és a tanács kénytelen volt ez ellen erélyesen felemelni szavát, hogy a város gazdasági élete, különösen a mezőgazdaság teljesen meg ne bénuljon. A közgyűlés fuvarozási bizottmányt küldött ki Detrich Miklós, volt királyi biztos elnöklete alatt azzal a feladattal, hogy ezen a téren teremtsen rendet, és kieszközölte a Honvédelmi Bizottmány engedélyét arra, hogy nem sürgős esetekben a Debrecen környéki községek adhassák az előfogatokat. 48 A fuvarozási bizottmány először összeírást készített, amely szerint Debrecenben 501 földes, 787 szekeres gazda, és összesen 848 fogat volt. 49 Ezzel szemben állott a kormány igénye napi 100 és a térparancsnokságé napi 1200 előfogatra. Ezen felül futárok szállítására állandóan 6 előfogatnak kellett készen állnia a város istállójában. Ehhez a tanács a kormány anyagi segítségét kérte legalább a lovak megvásárlására. 50 A pénzt meg is kapta Madarász Lászlótól a rendőri pénztárból oly feltétellel, hogy a kormánynak Debrecenből való eltávozása esetén vagy a kiutalt összeget kell visszafizetnie, vagy a vásárolt lovakat kell kiszolgáltatnia. 51 Kieszközölte továbbá a szekeresgazdák felmentését a nemzetőri szolgálat alól. 52 Kérelmezte végül — bár eredménytelenül — a takarmány drágulására való tekintettel az előfogatok díjának több mint 100%-os felemelését (12 krajcárról 30 krajcárra). 53 A súlyos gazdasági érdekekre és az érintett gazdák nyomására végül kimondotta a tanács, hogy a kormány által igényelt 100 előfogattal együtt sincs módjában napi 140 előfogatnál többet kiállítani. 54 A többit a Honvédelmi Bizottmány rendelete alapján a környékbeli községekből szedték össze. A fuvarozási bizottmány napi felváltással egy-egy hétre előre osztotta be az előfogatokat, meghagyva a gazdáknak maguk helyettesítésének lehetőségét, viszont 10 pfrt bírsággal sújtotta a mulasztót és annak terhére fogadott szekeret. Az előfogatozást azonban közmegelégedésre sehogysem lehetett megoldani. Elégedetlen volt a kormány, a katonai hatóságok, a gazdák és végül elégedetlen volt maga a tanács is — ki-ki a maga szempontjából. A város tanácsa szerint az előfogat-állítási kötelezettség hátrányos volt a mezőgazdaságra. A gazdák, hogy ettől megszabaduljanak, lovastul kimentek tanyáikra. 55 Miután pedig az előfogathiány fennakadásokat okozott fontos hadi szállításoknál is, 56 a kormány — sőt személyesen Kossuth is — többször súlyos szemrehányást tett a városnak. Bár felvetődött a katonai szállításoknak hivatásos fuvarosokkal történő végeztetése, az előfogatokról a a kormány nem tudott és nem is akart lemondani. Az volt az álláspontja, hogy az előfogat47 Szabó i. m 30—31. 48 Uo. 49 HBmL Tjkv 100/1849. I. 18. Később a rendőrminiszter is összeíratta a fogatokat. Berki József összeíró Debrecenben 784 szekeres gazdát számolt össze. Kossuth Lajos 1848/49-ben. IV. kötet. Kossuth az Országos Honvédelmi Bizottmány élén II. rész. (Sajtó alá rendezte Barta István. Bp., 1953. Továbbiakban: KL 48/49.) IV/2. 438/f sz. irat. 50 HBmL Tjkv 25/1849. I. 11. 51 Uo. 29/1849. I. 11. 52 Uo. 30/1849.1. 11. 53 Uo. 26/1849. I. 11. 54 Uo. 100/1849. I. 18. 55 Uo. 38/1849. I. 12. 56 A munkácsi tüzérparancsnok, Joksmann őrnagy egyenesen az előfogatok elmaradásával indokolja, hogy „a lőszerküldemények főképpen a tavaszi munka idején útközben több napig egy helyben időznek" Kossuth Lajos 1848/49-ben. V. Kossuth Lajos kormányzó elnök iratai 1849. ápr. 15.—aug. 15. (Sajtó alá rendezte Barta István Bp., 1954. Továbbiakban: KL 48/49.) V/174/b sz. irat. 164
