A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)

Történelem - Neubauer Pál: Debrecen szerepe és feladatai a Kossuth kormány gazdasági és pénzügyi politikájában 1849. január–május

kötelezettség a polgárokra „nem teher, hanem kereseti nyereség", hisz a fuvarbért a hatóságok készpénzben térítik.

57 Mivel az összekoccanások a kormány és a város között egyre szaporodtak, a városi közgyűlésen felmerült az elöfogatozási költségeknek közadók módjára történő kivetése vagy a szállításoknak teherfuvarozási vállalkozásba adása, de egyik megoldás sem volt kivitelezhető.

58 Az izgalmak csak akkor ültek el, amikor a hadihelyzet javulása következtében már az előfogatokra is alig-alig volt szükség. A további részletkérdések közül említésre érdemes még az Erdély felé irányuló postaszolgálat megszervezése, amelyből a várost terhelte a Halápon felállított lovas posta költsége.

59 Nehéz feladat volt az egészségügyi szolgálat talpraállítása is, mert még a katonaorvosok jó része is Pesten rekedt és a sebesültek, betegek ellátatlan maradtak volna, ha a város orvosai nem lettek volna „ezentúl is hivatásuknak és hazafiúi kötelességüknek töllök telhetőleg felelni készek"

60 és ha a lakosság áldozatkészsége lehetővé nem teszi tábori kórházak felállítását.

61 Sokirányú tevékenysége között a város tanácsának az első időkben még munkabérvitába is bele kellett avatkoznia. Okul erre Radakovics József (Vas Gereben) ama panasza szolgált, hogy az ő lapját, a „Nép barátjá"-t, kétannyiért állították elő, mint a másik lapot. A bepanaszlott nyomdatulajdonos a pesti nyomdászoknak a nyomdatulajdonosokkal 1848 májusában kötött kollektív szerződésszerű „munka-árjegyzék"-ére

62 hivatkozással igazolta a szombat éjjeli és vasárnapi túlmunka okozta ártöbbletet.

63 III. A kormány debreceni tartózkodásának első heteit a sokrétű szervező munka töltötte ki, amelynek célja a hadviselés szempontjából létfontosságú intézmények újra felállítása, üzembehelyezése és saját helyzetének megszilárdítása volt. Ezeket a teendőket mindig a pillanat parancsolta és nem sorrendi vagy pénzügyi szempontok.

64 Amint azonban sikerült összhangba hozni egymással a magyar seregek hadmozdulatait, megteremteni az összeköttetést a még rendelkezésre álló hátországgal és a hadviselés továbbfolytatásához szükséges pénzösszegeket a bankjegynyomda már rendelkezésre tudta bocsátani, htizzá lehetett fogni a rendszeres munkához. Ha anyagilag talán nem is, erkölcsileg a legfontosabb feladat volt a polgári lakosság megvédése a fegyveres alakulatok esetleges túlkapásai ellen, amelyek ugyan ritkán fordultak élői de amelyekre a központi hatalom működésében az áttelepülés ideje alatt beállott kényszerszünet alatt itt-ott mégis volt példa. Evégből rendezni kellett a hadsereg illetményeit és ellátását, hogy a lakosság minden szolgáltatásáért meg is kapja a képviselőház határozata szerint neki járó ellenértéket. 57 KL 48/49. IV/2. 359/b sz. irat. HBmL Tjkv 682/1849. III. 11. 58 HBmL Kjkv 2. kötet 106/1849. III. 12—16. 138/1849. IV. 5. 59 HBmL Tjkv 51/1849. I. 13. 60 Debrecen város közgyűlésének jan. 31-i jegyzőkönyve tartalmazza Kain Albert akkori tiszti főorvos ide vonatkozó előterjesztését (HBmL Kjkv 2. kötet 254/1849. I. 31.) 61 Január 1-én pl. 130 ágyat, 260 pokrócot, 260 lepedőt kellett a lakosságnak beszolgáltatnia a piarista zárdába, ahol az első állandó kórház állott. (Uo. 145/1849. I. 21.) Később a város más részein is állítottak fel ún. fiókkórházakat. 62 Hóman Bálint—Szekfű Gyula: Magyar történet I—V. (Bp., 1937) V. 396. 63 Humoros részlete is van az ügynek. Az elszámolásra kötelezett nyomdász részletes számadásában szerepel egy tétel: a városi nyomdától kölcsönvett betűkért fizetett összeg. A tanács elfogadta ugyan a magánnyomdász elszámolását, de megbüntette a városi nyomda művezetőjét, amiért engedély nélkül betűt kölcsönzött ki. (HBmL Tjkv 196/1849.

1. 25.) 64 A szükségszerűség sokkal sürgetőbb s a munka szervezettsége sokkal előkészítetlenebb volt annál, hogy bármi éppen célszerű vagy csak éppen lehetséges módról le lehetett volna mondani. (Szabó: A küzdelem szervezése 181.) 165