A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Történelem - Szalay Emőke: Debreceni céhládák
Szalay Emőke Debreceni céhládák A céhládák a céhek legjellegzetesebb tárgyi emlékei. Bennük őrizték a céh kiváltságleveleit, jegyzőkönyveit, egyéb iratait, a pecsétnyomókat, a céh pénzét. De nemcsak a céh értékeinek őrzői voltak, szerepük túlnőtt ezen, magát a céhet jelképezték. A céhek életében játszott nagy jelentőségük ellenére a különböző céhekről szóló tanulmányokban legtöbbször csak megemlítették a ládákat, esetleg szokástörténeti szerepükkel foglalkoztak. A ládákról mint bútordarabokról Éber László emlékezett meg elsőként a magyar bútorművesség emlékei között. 1 Önállóan Csipkés Kálmán ismertette a soproni céhládákat. 2 Majd Temesváry Ferenc foglalkozott a céhek életében betöltött szerepükkel. 3 Nagybákay Péter a veszprémi céhládák feldolgozása során példamutatóan foglalta össze a céhládákra vonatkozó szokástörténeti, néprajzi, bútortörténeti vonatkozásokat. 4 Ezt az alapos elemzést a debreceni qéhek ládákkal kapcsolatos szokásainak és ládáinak ismertetésével szeretném kibővíteni. A debreceni céhek artikulusaiban a céhládáknak két elnevezésével találkozunk. A céhlevelek nagyobb részében céhládának 5 nevezik, míg a másik, ennél kevésbé gyakori elnevezés a társaság ládája 6 . A kalmár társaság artikulusaiban a Társaság közönséges ládája kifejezés szerepel. 7 Ez a két elnevezés időben egymás mellett élt a XVIII. században, majd a XIX. században a céhláda név fokozatosan kiszorította a társaság ládája elnevezést. Az egyes céhlevelekben kevés adatot találunk a céhládára vonatkozóan. A leírásokban csak egy kikötés szerepel: „jó záros láda légyen". 8 A céhláda helyét viszont pontosan meghatározták: „A Társaság ládája aljon az Első Gazdánál". 9 , „Ezen Láda edgyik Gazdának Házánál legyen", 10 „Az AH Czéh Mesternél tartasson". 11 A láda kulcsára vonatkozóan több megkötéssel találkozunk. így a láda az egyik gazdánál, „Koltsa Penig másiknál légyen, hogy a mikor kívántatik edgyezö akarattal, együtt nyissák föl és nyúllyanak bele". 12 1 Az iparművészet könyve. (Szerk.: Ráth György, Budapest, 1905) Dr. Éter László; A bútorműV vesség emlékei Magyarországon 474—477. 2 Csipkés Kálmán: Sopron sz. kir. város múzeumának céhládái. Soproni Szemle VII. évf. 2. sz. 1943. máj. 15. 136—147. 3 Temesváry Ferenc: A céhládák szerepe a céhek életében (Budapest, 1958. Rota. Magyar Nemzeti Múzeum — Történeti Múzeum.) 4 Nagybákay Péter: Veszprémi és veszprém megyei céhládák. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 5. (Szerk.: Éri István, Veszprém, 1966) 91—139. 5 Kötélverő céh artikulusai 1833. Déri Múzeum Általános Történeti Dokumentáció I. 1939. 136., Kovács céh artikulusai 1793. DMÁTD. I. 1920. 118. 1., Fazekas céh artikulusai 1713. DMÁTD. Sz. 1908. 842., Suszter és szabó céh artikulusai DMÁTD. I. 1928. 11. Kerékgyártó céh artikulusai 1828. DMÁTD. I. 1917. 571. 6., Fésűs és gombkötő céh artikulusai 1713—1783. DMÁTD. Szap. 1906. 49. 6 Kala pos céh artikulusai 1792. DMÁTD. I. 1914. 604. 1., Molnár céh artikulusai 1799. DMÁTD. Szap- 1906. 50. 7 Kalmár Társaság artikulusai 1712. DMÁTD. I. 1928. 120. 8 Kalmár Társaság i. m. V. art., Fésűs és gombkötő céh i. m. III. art. 9 Molnár céh i. m. XI. törvény 10 Kalmár Társaság i. m. V. art. 11 Kerékgyártó céh i. m. XLIV. art. 12 Kalmár Társaság i. m. V., Fésűs és gombkötő céh i. m. III. art. 117
