A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1979 (Debrecen, 1981)
Történelem - Szalay Emőke: Debreceni céhládák
Másik megkötés az volt, hogy a ládának két kulcsa legyen, „a társaság ládája egyik kulcsával aljon az Első Gazdánál, másik kultsa pedig a másik Gazdánál, hogy egymás híre nélkül belé ne nyúlhassanak". 13 A kerékgyártó céhlevelek szerint „legalább két vagy három kultsal zárattassék, melyek egyik a komiszáriusnál, a másik a Czéhmesternél, a harmadik, a hol vagyon az Ali Czéh Mesternél tartáson". 14 A céhládában „a jövedelmek, kölcség, Pecsét, Privilégiomos Levelek, egyéb írások; és más közönséges jószágok, eszközök conserváltassanak, minden benne lévőknek igaz Laistromával együtt". 15 Ugyancsak a céhládába került a mesterlegények társaságának pecsétje és pénze, de ezek „külön tartalékba tétessenek". 16 A céhládának az iratok és a pénz őrzése mellett kultikus szerepe is volt, a céh hatalmát jelképezte. Ez tűnik ki a felnyitott céhláda mellett lezajló szertartásokból. A céhlevelek külön hangsúlyozták, hogy az inas szegődtetése a felnyitott láda előtt történjen, aki így „a Czéhláda felnyitásával valóságos inasnak bé vétetik." 17 Az inas felszabadítása ugyancsak a láda felnyitásával történt. „Ki töltvén az Inas tanuló apród esztendeit vigye gazdája a Czéh Mesterek eleibe jelenese meg és a közönséges gyűlésben a Czéhnek felnyittatott ládájával szabadétsa fel." 18 A céhtagok egymás közötti peres ügyeit is a felnyitott céhláda előtt tárgyalták meg. A céhbeli mesterek és legények között támadt panaszokat „a Czéhbeli gyülekezetben vétettessék fel, mely alkalmatossággal mind a panaszt tévő, mind a panaszlott fél, ülő székeikről fel kelljenek, s a Czéh láda mellé alván, a dolgot tisztességesenn és illendőképen terjesszék elő". 19 A céhládáról a céhmesternek számot kellett adni a tisztségviselők választásakor: „Választott Gazdáknak Esztendeje eltelvén; ha tiszteket le teszik, vagy Helyben hagyatnak és rátificaltatnak is a Társaság Ládájában levő minden eszközökről és közönséges jövedelmekről, költségekről a Társaságnak rendesen számot agyának és midőn számadások megvizsgáltatik és helyben hagyattatik mindenek Laistromban rendesen fel írattatván úgy tétessenek a ládában." 20 Ha pedig új céhmestert választottak, „az új Czéh Mesternek a Czéh Ládának kultsa adassék". 21 A legények társaságának is volt ládája. Ez „álljon a Társaság ifjabb Gazdájánál, a melyben is a Legénységnek magok közönséges hasznokra fordítandó jövedelmek fognak állani." 22 A jövedelmek mellett benne tartották a pecsétet, egyéb iratokat. A „bujdosó legények" levelét szintén ebbe a ládába tették. 23 A lakatgyártó ifjúság 1617. évi, 1690-ben majd 1740-ben átírt artikulusai részletesen foglalkoznak a legények ládájával, megörökítik előhozatalát és az ünnepélyes kinyitása körüli szertartást. „Tiszti a Dékánynak, hogy az időre vigyázzon és szombaton dél után a Társaság ládájának kóltsát bocsássa el Atya Mester hírével.... Minek utánna az Óra ütött a Dékány hozassa elő a kislegénnyel a ládát, kérdje meg: Szabad-é őneki a Társaság tulajdon koltsával meg nyitni? Mihelyt meg nyitja adjon hálát Isten Ő Szent Felségének." 24 Figyelemre méltó, hogy nem behívó táblával, hanem a ládakulcs körbeküldésével hívták össze a tagságot. A gyűlésben csak addig beszélgethettek 13 Molnár céh i. m. XI. törvény 14 Kerékgyártó céh i. m. XLIV. art. 15 Kalmár Társaság i. m. V. art. 16 Kerékgyártó céh i. m. XIX. art. 17 Kötélverő céh i. m. I. cikkely 18 Fazekas céh i. m. XXVIII. art., Kalmár Társaság i. m. XXXVIII. art., Kötélverő céh i. m. VIII. art., Fésűs és gombkötő céh i. m. XXVIII. art. 19 Kerékgyártó céh i. m. XL. art. 20 Kalmár Társaság i. m. VI. art. 21 Suszter és szabó céh i. m. III. art. 22 Kalapos céh i. m. 17. art. 23 Lakatgyártó ifjúság artikulusai 1740. DMÁTD. Sz. 1906. 77. Bujdosó legényeknek a vándorló legényeket nevezték. . 24 Lakatgyártó ifjúság i. m. II., III. art. 118 •
