A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Történelem - Molnár Ambrus: Jobbágygazdálkodás és dézsmaszedés a nádudvari járásban 1550–1650 között
a báránydézsmát évi 125 forintért, a gabonadézsmát 150 forintért. Általában a bérbeadás ideje alatt a gabonadézsma bérleti összege 150—250 forint, a báránydézsmáé 125—150 között mozgott. 1559-ben Kamuthy Balázs, Pércsi András bérelték a gabonadézsmát összesen 250 forintért. 94 Az 1550-es években a dézsmabérlők közvetlenül a püspöktől bérelték a dézsmát. Járásunkat illetően a bérbeadásnak volt azonban egy másik korszaka a XVII. század második évtizedétől kezdve, amikor tulajdonképpen „albérletbe" adta a kamara a nádudvari járás dézsmáját. Az „árendátorok" rendszerint ugyan azok voltak, akik eleinte mint decimátorok állottak a kamara szolgálatában. Az első ilyen bérletre vonatkozó írásból arra következtethetünk, hogy 1613-ban adták ki először bérletbe a járás dézsmáját. 1612-ben még a nádudvari járás dézsmásai Gyulai János és Szokoli János voltak. 1614-ben pedig már a következő bejegyzést találjuk a dézsmálási iratok között: „Kérem Kegyelmeteket az mint tavaly Esztendőben meg árendáltuk aszerint adja nekünk, mert soha azt ki nem tudnánk belőle venni..." A kamara azonban 460 köböl őszi búzát, 60 köböl tavaszi árpát és 16 forintot kért. Bizonyára elfogadta a kamara az árendátor újabb ajánlatát, mely szerint 350 köböl őszi búzát, 50 köböl árpát és 10 forintot ígért, mondván: „Mert soha ki nem vehetjük belőle mint hogy felette kevés a termés." A báránydézsmát ugyanakkor 68 forintért adták bérbe. 1615-ben mivel az erdélyi fejedelem és a magyar király között vitássá vált a járás területének hovatartozása és ezzel együtt a dézsmajövedelem birtoklásának a joga is, a kamarai tisztviselő utasította a nádudvari járás árendátorait, hogy igaz Regestrum szerint dézsmáljanak és bizonyos helyre rakják a dézsmát és mindazon helyen legyen mindaddig, míg az erdélyiekkel azon „processus felől való Végzés végbe nem megyén, ha az Erdélyieknek a törvény ebben a processusban valamint megítélne tartozzanak in Arendám érette adni Négyszázhuszonöt (425) köböl búzát, harminckét köböl árpát (32) oda administrálni ahova a kamara kívánja." Ettől az időtől fogva a XVII. század közepéig a járás dézsmáját általában mindig árendába adta a kamara. A bérleti díj azonban főleg nem pénzben, hanem természetben volt megállapítva. 1646-ban ifj. Babay István udvarbíró igazolta, hogy „Nemzetes Vitézlő öregbik Babay István, Kállai Vice Kapitány Urunk és Huszty Menyhért Uram ő kegyelme a nádudvari processus búza és árpa árendáját beszolgáltatták." 98 Az egykori dézsmások lettek a dézsma bérlői és az árenda beszolgáltatásának ellenőrzői. 3. A gabona dézsmálásának ideje és módja A gabona dézsmálása általában augusztus 20-a, Szent István napja körül kezdődött. Sok esetben azonban már ennél jóval előbb is dézsmáltak, ha az aratás is korábbra esett. Az egyik dézsmaszedői utasítás megállapítja, hogy ahol „Szent István Király nap előtt, dézsmálás előtt az búzát" behordják, ott 12 forint bírságot vegyenek a dézsmások. A falvakban élő prédikátorok a dézsmásoktól megkapták a falu dézsmájának a negyed- vagy nyolcadrészét. Az átvételről kiállított nyugtán ott kellett lenni az átvett kalangyaszám mellett az átvétel napjának is. Legalább ezeken a „menedékeken", nyugtákon levő keltezés igazít el bennünket a dézsmálás idejét illetően. 96 A dézsmálás megkezdésének ideje nemcsak attól függött, hogy learattak-e, hanem attól is, hogy a földesúr kivette-e már a kilencedet a jobbágy terméséből. Az egyházi dézs94 OL. Fol. Lat. 1180/a. 502. Fol. Lat. 1180/b. No. 14. „Districtus Nádudvar arendatus est in Frugibus iuxta veterem arendam domini Francisci Dobó ac generöse domini Relicte quandam Benedecti Bayony pro florenus 150..." Mivel azonban a sárréti falvakat a váradi udvarbíró erőszakkal megdézsmálta az árendátorok csak 100 forintot fizettek a járás megmaradt dézsmájáért. 1558-ban mind a gabona, mind a báránydézsma árendában volt, 1559-ben már csak a báránydézsma. OL. Fol. Lat. 1180/F. 128. és 130. 1558. Fol. Lat 1180/E. 162. 1559. év. 95 1616-ban „.. .Vitézlő Feltóti János, Agárdi János, Vetési Mihály, Székely Péter, Babay István, Kálnási Mihály és Borbély Gergely Uraimék Római Császár Erűn ő Felsége Nádudvari Processusának Árendátor ai." OL. Reg. Dec. Szabolcs. Filmtári doboz: 9793. 1616. év. 96 Járásunkban 1582-ben augusztus 9. és 28-a között történt a dézsmálás. 1597-ben augusztus 25től, szeptember 7-ig tartott, 1635-ben augusztus 23-án azt írták a dézsmások a kamarának: „mi sem késnénk rövid nap (rövidesen) mennénk dézsmára..." 151
