A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)

kelyek generálisát: minden főkapitánynak írjon, hogy haladéktalanul induljanak székük hadával. 65 A várak főtisztsegélnek betöltését is magának tartotta fenn Bocskai, Rákóczitól csak javaslatot kért. 66 De adott utasításokat kormányzójának a törökkel való határviszályokban is. 1606. február elején egy hajdúcsapat Debrecen táján török katonaságot prédált fel. Az egri pasa panaszt tett emiatt Bocskainál, az pedig március 12-én Rákóczinak rendelkezett, hogy haddal fékezze meg a hajdúkat. 67 Másrészt viszont fel kell lépnie a dényugati határszélt zaklató török pandúrok ellen is. Előbb arra utasítja Rákóczit, hogy erősítse meg ott a vár­őrségeket, s Körösbányára rendeli vigyázásra Csatári Jánost. 1606. március 20-án felhatal­mazza a kormányzót, hogy az is rendelkezhet miheztartás végett Csatáriéknak. 68 Amikor Lippa helyzete válságossá válik, 1606. április 29-én részletesen tájékoztatja a helyzetről és tennivalókról. Másolatban megküldi neki Lippa ügyében a szultánnak s a nagyvezérnek írt levelét. Arra utasítja: Lippát (s a többi végházakat) apránként magyarokkal kell megrakatni (a rácok mellett). 69 A Moldvával való határegyenetlenségek rendezésére is ő ad a tárgyalások kezdetén (1606. március 20.) felhatalmazást Rákóczinak. 70 A szorosabban vett beligazgatás ügyei közül Bocskai magának tartja fenn a törvényha­tósági főtisztségek betöltését. Bedő Istvánban Bocskai már 1606 márciusában nem bízik; március 20-án arra utasítja Rákóczit, hogy fossza meg háromszéki főkapitányi tisztétől, s tartsa távol egy időre Háromszéktől. Háromszékbe pedig nem egy kapitányt rendelne, ha­nem minden szék élére külön-külön egyet; „egész Háromszéknek üstöke ne legyen csak egy ember kezében sok okokért." Minthogy Nagy Menyhértnek már korábban odaadományozta az egyik szék (emlékezete szerint Kézdiszék) kapitányságát, arra utasítja Rákóczit, hogy rendelje be, s aztán, Bocskai oklevele szerint, állítsa tisztébe. A másik két székbe is találjon megfelelő személyt: „se oláhos se németes ne legyen, de székelységgel is tudjon az ő módjok szerént jól alkudni." 71 A rendelet nagy késéssel érkezik Rákóczihoz; az csak április második felében hívja fel magához Nagy Menyhértet, hogy lássa: alkalmas-e erre a szolgálatra. Egy másik jelöltet, Pettki Farkast, közben már el kell ejteni. Az bemegy Rákóczihoz Gyulafehér­várra, de maga is felméri: nagytestű ember lévén, nem lenne alkalmas a szolgálatra. így maga lép vissza. Rákóczi nem is egy ízben ír háromszéki kapitányok keresése végett Pettki János­nak; mindenesetre 1606. április 28-án már nem először. 72 Addigra azonban Orbai-széknek már találnak kapitányt, Dániel Mihály személyében. Bocskai nevezi ki tisztére; a széket Rákóczi értesíti 1606. április 28-án a kinevezésről. 73 A háromszéki főtiszt-keresés csak mintegy előjátéka egy nagyobb ügy-komplexumnak, amelyben Bocskai és Rákóczi szerepe több szempontból is tanulságos. Arról a kormányzati szempontból állambiztonsági ügyről van szó, amelyről érintőleg már szólottunk: az 1606. tavaszi székelyföldi elégületlenségről Bocskaival szemben s az erre nyilván támaszkodó ha­vasalföldi-erdélyi összeesküvésről. Bocskai már bizonnyal ilyesmit sejt, amikor 1606 már­ciusában félreállítja s szépszerével ki is toloncolná Háromszékből Bedő Istvánt. A Bocskai­ellenesség komplexumának több tényezője van. Az egyik a katonáskodó közszékelyek elé­gületlensége. Ez még részben az 1590-es évekbeli Bocskai-gyűlöletükből táplálkozhat, rész­ben azonban az 1605—1606-i hadakozás terheiből. Külön sérelmesnek érezhetik a székelyek azt is, hogy a hajdúk zsoldért szolgálnak, ők pedig ingyen — bár e sérelemnek nincs alapja, a szabad székely kiváltságai fejében tartozik katonáskodni. A sérelem azonban van, akár van alapja, akár nincs. így eshet, hogy Alsócsernátonban egy Sáfár István nevű személy sokak előtt lázít Bocskai ellen. Azt híreszteli, hogy három király állt Rudolf császár mellé, s meg is in­dultak hadaikkal, a hajdúk nagyrésze pedig Lengyelországba szegődött, a többi is megy, 65 Uo. 66 Szilágyi S.: A Rákócziak... 35. 67 Uo. 29. o. 68 Uo. 35. o. 69 TT 1878:81. 70 Veress: Documente... VII. 264—5. 71 Szilágyi S.: A Rákócziak... 33—4. 72 MS—gy. 73 TT 1886:204—5. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom