A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)
nem akarja szolgálni Bocskait, mert az nem fizet. „Ezután Bocskoros István lesz ez bestie lélek kurvának neve." Ő se szolgálja Bocskait, ha nem fizet — hetvenkedik —, hanem ellensége lesz. 74 S ami Alsócsernátonban történt, az nyilván nem volt elszigetelt jelenség. A komplexum másik tényezője az erdélyi nemesség egyrészének Bocskai-ellenessége. Ez a nemesség nem egységes Bocskai támogatása kérdésében. Most nem az olyan extrém esetekről van szó, mint a két konzekvensen Habsburg-párti, száműzetést is vállaló nagyúré, Sennyey Pongrácé és Kornis Boldizsáré, hanem az otthon pusmogókról: Kamuthy Farkasról, Bedőről s másokról. Mindezekhez járul még az is, hogy Radu Serban havasalföldi fejedelem 1605 júliusában kiegyezett ugyan Bocskaival, hogy egyáltalán megmenthesse trónját, de 1606 áprilisában már emberei járnak Erdélyben, állítólag lovakat vásárolni, de gyaníthatóan más szándékkal. Egy Nicolo nevű, korábban Kolozsvárt lakó olasz festő is nála tartózkodik egy ideig, aztán Szebennél ismét Erdélybe jön, s Beszterce felé Moldvába tart 75 — háborús időkben gyanúsak a. sokat utazgató, bizonytalan területről más bizonytalanra tartó idegenek. S végül ott volt még külön tényezőnek Rácz György, a Segesvárból kiostromolt tapasztalt zsoldosvezér, akit Bocskai magához igyekezett kötelezni, de aki láthatólag több vasat is tartott a tűzben. Rácznak pedig jó kapcsolatai voltak Radu-Vodával, Erdélyben tekintélye volt. Az első jeladás a veszélyről Haller Gábortól származik. Ő figyelmezteti Rákóczit RaduVodá emberei gyanús ló vásárlására, az olasz festő utazgatására. 76 Nem ismeretes, hogy Rákóczi mint reagál erre, de a forrásokból feltehető, hogy nem veszi nagyon komolyan a dolgot. Még mikor Pettki május 20. tájt arról tájékoztatja, hogy a székelyek idegenek Bocskaihoz és kormányzójához, akkor is (május 24-én) előbb jelentést kér arról, hogy a generális honnan veszi ezt. Se Bocskai, se ő nem adott okot rá — írja —; ő eddig bárhol is volt, jó viszonyt tartott fenn az ottaniakkal, a székelyeknek is igyekezett kedveskedni. Ha tudja, hogy kik elégedetlenkednek, kész megengesztelni őket. A napokban talán be is járja a székelységet — fejezi be. 77 Óvatos tapintattal elébe menni az elégületlenségnek, leszerelni — ezt a taktikát választaná. Bocskai azonban bizonnyal jobban értesült, s egyébként is aránytalanul jobban ismeri az erdélyi politikát, mint kormányzója. Június elején rendelkezik neki Rácz György és Kamuthy Farkas elfogatásáról; valószínűleg Bedő Istvánéról is. Külön le is küldi Nagy Albertet az elfogatások végrehajtására. Rákóczi erre kicsalja Ráczot gyulai várából, s Nagy Albert el is fogja; Szamosújvárra viszi. Odakerül Kamuthy is. Bedőt viszont, akit Rákóczi május végén még csak figyelmeztetni tartott jónak, most Bocskai nevében berendeli magához Gyulafehérvárra, egyben azonban (június 10-én) azt is elrendeli Pettkinek: ha Bedő nem jön ki, tegyen vele, amit a legjobbnak lát. 78 Azt azonban szükségesnek látja, hogy (legalábbis első számú erdélyi bizalmasa, Pettki előtt) elhatárolja magát az egész akciótól. „Vélem, hogy [Rácz] Báthori Boldizsár helyett vagyon Kamuthi Farkassal, ki majd ugyan kedvem ellen is lett eztén ez napon itt Fejérvártt Rácz Györgynek megtartóztatása, vasban veretése, de az mint ő felségének tetszett, úgy kellett lenni, az úristen az igazság szabadítsa" — írja június 9-én 79 Pettkinek. 80 A Bocskai-ellenes összeesküvés és felgöngyölítése tárgyalásáról térjünk most a hatáskör további részeinek elemzésére. Bocskai a kormányzat egy területén szigorúan magának tartja fenn az érdemi kezdeményezést. A kincstári igazgatásról van szó — ami ti. ebből Rákóczin s nem Haller Gáboron át történik. 1606 februárjában rendelkezik Rákóczinak (de közvetlenül Pettkinek is): a székelyek generálisa tegyen jelentést a székelyföldi vashámorról és kénbányáról, elsősorban arról, hogy mi jövedelem várható onnan, mert az elpusztult országban 1AEOEN. 417—9. 75 Veress: Documente... VII. 269. 76 Uo. 77 MS—gy. 78 Uo. 79 A kiadásban június 7. Rákóczi viszont 1606. június 10-én (MS-gy.) azt írja Pettkinek, hogy Ráczot előző éjjel fogták el. Minthogy az EOE-ben szereplő szöveg egy (Mikó Imre által készíttetett) másolatról történt, feltehető, hogy a másoló tévedett. 80 Szilágyi S.: A Rákócziak... 31. •6 Évkönyv — 1978 81
