A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Történelem - Trócsányi Zsolt: Rákóczi Zsigmond (Egy dinasztia születése)

Az adó felszedetésével a kormányzónak kevesebb gondja volt; Bocskai kincstartót nevezett ki Erdélyben, Haller Gábort, annak kezéhez folyt a szorosan vett kincstári jövedelmek mellett az adó is. Rákóczira inkább csak annyi hárult e téren, hogy időnként megsürgette az adó beszedését.

13 Önálló katonai tevékenységének sem volt túl széles a köre. A tulajdonképpeni Erdélyben kormányzósága kezdetén már csak Déva vára volt császári kézen. Dévát Bocskai rendeletére Nagy Albert ostromolta; de Rákóczi is igen energikusan tevékenykedett a vár megvétele körül. A medgyesi országgyűlésről Kolozsvárig kísérve Bocskait, 1605. szeptember 30-án ér Gyulafehérvárra, amely mint fejedelmi székhely az ő kormányzatának is központja lesz. Ott veszi Nagy Albert s a Déva alatti katonaság felterjesztését. Minthogy Dévából kiszökött németek is azt vallották, hogy a várban csak másfél havi élelem van, s megfelelő ostromzár esetén nem lehet sokáig tartani, rendelkezik Pettki Jánosnak, a székelyek generálisának, hogy sietve küldjön megfelelő számú székely katonát Déva alá.

14 A továbbiakban is egyremásra küldik Pettkinek a székelyeket sürgető rendeleteket (1605. október 6.,

15 13.,

16 14.,

17 16.

18

). Közben azonban váratlan s igen veszedelmes fejlemények Déván: az ottani német őrség a török kezére akarja játszani a várat. Nagy Albert (aki mellett Bethlen Gábor is ott szerepel az ostromzár irányításában) október 18-n, jelentve a veszélyt Rákóczinak, azonnal 1000 székely gyalogot kér a kormányzótól az ostromhoz, Hunyad és Zaránd megye hadfelkelését kevésnek tartva ehhez.

19 Minthogy pedig Petneházy is 300 puskás gyalogot kér Jenőbe (bizonnyal a török szándékai ellen), Rákóczi újból ráír Pettkire: legalább Déva alá küldjön 200 puskás gyalogot, de éjjel-nappal! Közben a sajátjából fizet a Moldvából, Simeon-Vodá mellől jött 100 gyalognak, akiket szintén Déva alá irányít.

20 Déva azonban rövidesen nagyobb bonyodal так nélkül kerül Bocskai kezére. A császári őrség ugyan még megpróbál időt nyerni azzal, hogy azt kéri Rákóczitól: adjon útlevelet Bocskaihoz küldendő követeik számára, hogy azzal alkudozzanak a megadásról — az öreg katona megtagadja ezt, s az őrség november 11-én szabad elvonulás feltételével, feladja a várat.

21 Ennyi a szerepe Rákóczinak Déva megvételében; energiája valóban nem azt a haldokló aggastyánt mutatja, akinek 1604 elején az egri káptalan emberei előtt színlelte magát. A hadügyi tevékenységre ezenkívül is volt alkalma. Mindjárt kormányzósága kezdetén a karánsebesi és lugosi őrség erősen sürgeti a hópénzt, úgyhogy Rákóczi 1605. október 6-án rendelkezik is Hallernak: azonnal küldje oda a szükséges néhányszáz Frt-ot, neki mindenesetre haladéktalanul jelentse, hogy lesz-e pénz.

22 1606 nyarán—őszén pedig Lippa megtartása a gondja. Ott 1606 június elején a belső várban csak 32 magyar gyalog van, az ottani magyar katonaság a rácoktól félti a várat, Petneházy István és a lippai magyar főbbek 300 gyalogot sürgetnek Lippára, míg Bocskai rendezi a vár helyzetét. Rákóczi Török Jánost küldi oda hadnagyul, Thury Ferenctől is 100 jó gyalogot rendel oda, június 8-án pedig Pettkinek rendelkezik: éjjel-nappal küldjön 150 gyalogot (vagy legalább 125-öt).

23 Amikor 1606 augusztus végén a lippai őrség sürgeti zsoldját, a gubernátor megint csak Pettkinek ír (szeptember 1.): ígérete szerint legyen gondja a pénzre.

24 A lippaiak hópénzére szükséges összeget sürgeti rajta 1606. szeptember 25-én is.

25 Lippa ügye azonban Rákóczinak kormányzósága végéig ad gondot. Lugassi János, a vár kapitánya sűrűn kér oda gyalogokat s pénzt, annál is inkább, mert a vár állapota gyenge, a törököket külön is felingerii az, hogy Facsetbe, Világosba és 13 1605. október \.\EOE V. 399. 14 MS—gy. 15 EM: Tgy. 16 MS—gy. 17 Uo. 18 Uo. 19 TMÁO I. 50. 20 MS—gy. 21 Szilágyi S.: A Rákócziak... 28. 22 MS—gy. 23 Uo. 24 Uo. 25 Uo. 76