A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)
Irodalomtörténet - Szilágyi Ferenc: Földi János és Csokonai kapcsolatáról
Később azonban, Csokonai utóéletéről szólva, foglalkozik Földi szerepével is, cáfolva Kölcseyt: „Nem áll, mit Kölcsey költőnknek Földihez volt viszonyáról állít: Csokonai ismerte és becsülte Földit, de vele kevesebbet érintkezett mint Kazinczyval, és Földinek sem nyelvben, sem fordításban tanítványa nem volt... s ha a vidékiségből ki nem vergődött, oka nem a Földi tana, hanem azon állapot volt, melly a költői, sőt könyvnyelv kifejlése előtt természetes". 5 Ismeretes, hogy valamivel később, 1847. április 6-án éppen Hadházon, Földi János sírjánál elhangzott emlékbeszédében ezen némileg módosított, amikor azt mondotta: „azt bízvást állíthatjuk, hogy azon sok szépségek, miket Csokonai fejtett ki nyelvünkből, s mik költői dictiónkra nézve elveszthetetlen örökségünkké lettének, nagy részt Földi tanának, Földi példájának, Földi buzdításainak köszönhetők. 6 Ujabb negyedfél évtized múlva Haraszti Gyula, aki némi kézirattári kutatást is folytatott Csokonai körül, már — az irodalomtörténetben először — fölveti azt a lehetőséget, hogy Csokonai Földi révén került kapcsolatba Kazinczyval: „Ily politikai viszonyok között [ti. a II. Lipót halálát követő terror időszakában] jutott Csokonai ismeretségbe — hihetőleg rokona, a »kemény rostájú« Földi János, a Múzeum egykori correctora s hadházi orvos közvetítése folytán — Kazinczyval." 7 Haraszti még óvatosan azt írta, „hihetőleg"; néhány évtizeddel később Ferenczy Zoltán már határozottan fogalmaz: „Eközben [a kollégiumi önképzőkör működése közben] még főleg két más befolyás hatott fejlődésére, a Földi Jánosé és Kazinczy Ferenczé. ... Időrendben első a Földi hatása." 8 Majd később: „Kazinczyhoz is Földi biztatására közeledett, kivel Földi már 1788. óta levelezésben állt. Csokonai 1792 közepén írt először, elküldvén több költeményét, Kazinczy 1792. augusztus 26.-iki válasza csonkán maradt... " 9 Ferenczy következtetése nyilvánvalóan időbeli és térbeli — földrajzi — valószínűségekre épült: Földi 1791. december utolsó napjaiban 1792. január elején kerül Hadházra mint a Hajdúkerület orvosa, s Csokonai félév múlva, 1792 derekán jelentkezik Kazinczynál verseivel. A földrajzi motívum is kézenfekvőnek látszik: Hadház egy óra járás csak Debrecentől, s ráadásul ott élt Földi feleségének rokonsága, a tudós Weszprémi István, akivel a Csokonai család is jó viszonyban volt. Ennek ellenére vannak ellentmondó tények. Csokonai 1792 közepén már elküldi verseit Regmecre Kazinczynak (amint következtetni lehet rá: A rózsa, Az ősz, A szerencse változó s A békesség című verseket). 10 Megjegyzendő, hogy Ferenczi kéziratos jegyzeteiben azt is olvashatjuk: „Csokonai első levele, mondják, már 1791-ből kelt; de mi Kazinczy levelezéséből csak 1792 óta látjuk összeköttetésöket." 11 Sajnos, Ferenczi nem jelzi, hogy a „mondják" írásos adatokra vagy szóbeli hagyományra vonatkozik-e: mindenesetre igen valószínű, hogy Csokonai már 1792 közepe előtt jelentkezett Kazinczynál, elsősorban új szellemű s szemléletű Orpheus című folyóiratától felvillanyozva. Földi közvetítő szerepét még egy adattal szokták alátámasztani az irodalomtörténetben: már Haraszti is utalt az akadémiai könyvtár kézirattári anyaga alapján Földi „kemény rostá"-jára. 12 Pontosan „Trocheus lábakon" című versét kísérő soraiban írja Csokonai: 5 I. m. XCVI. h. 6 Beszéd Földi János sírjánál. Toldy Ferenc összegyűjtött munkái. V. — Irodalmi beszédei. (Pest, 1872.) 206. 7 Haraszti Gyula: Csokonai Vitéz Mihály. (Budapest, 1880.) 33. Meg kell itt jegyeznünk, hogy Csokonai és Földi rokonsága éppúgy tévedés lehet, mint Földié Fazekas Mihállyal, amely fél évszázadig tartotta magát az irodalmi köztudatban, míg Kardos Albert meg nem cáfolta a Debreceni Szemlében. (1941. 236—238.) 8 Ferenczy Zoltán: Csokonai. (Budapest, 1907.) 23. 9 I. m. 26. 10 Vö. Csokonai emlékek. Összeállította és a jegyzeteket írta Vargha Balázs .(Budapest, 1960.) 467. A következőkben: CsEml. 11 Az MTA Könyvtárának Kézirattára. Ms 356 m. 1. 12 Ld. Haraszti i. m. 33. 1. 376