A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1978 (Debrecen, 1979)

Irodalomtörténet - Szilágyi Ferenc: Földi János és Csokonai kapcsolatáról

Szilágyi Ferenc Földi János és Csokonai kapcsolatáról Csokonainak az Anakreoni dalok elé írt ajánló verse s vallomás értékű jegyzete óta benne él az irodalmi köztudatban az a mély személyes-emberi és szellemi vonzalom, amely a fiatal debreceni költőt az idősebb hadházi literátorhoz kapcsolta: „ifjúi tehetségemnek 's addig szerzett olvasásomnak az oskolai korlátok közzűl való kivezérléséért, a' régi jó ízlésnek az újabbakkal való egybekötéséért Тек. Kazincy Ferentz Úrnak 's néhai Tudós Dr. Földi János Úrnak tartozom" — írja az Anakreoni dalok ajánló versének jegyzetében (20.1.) E kapcsolat maga azonban meglehetős késéssel került az irodalomtörténetbe s igen sok részlete máig tisztázatlan. Mindjárt az első kérdés: mikor és hogyan ismerkedett meg Csokonai Földi Jánossal? Haraszti Gyula és Ferenczi Zoltán nyomán az irodalomtörténet úgy tudja, hogy két megvallott mestere közül Földivel ismerkedett meg előbb a debreceni költő, s ő ajánlotta, illetőleg utasította azután Kazinczyhoz. Még ez sem egészen bizonyos. Csokonai első életrajzírója, Dombi Márton (aki különben legújabb adataink szerint Hajdúbagoson volt református lelkész, mielőtt hites ügyvéd lett Pesten, s magyar és francia nyelvű verseket is írt) nem említi Földit Csokonai baráti körében, ahol a legközelebbiek sorában Kiss Imrét, Fazekas Mihályt és Nagy Gábort nevezi meg; hiányzik Dr. Földi neve a barátok „kiszélesített karikájából" is, ahol Doctor Szentgyörgyivel, Kazinczyval és Sándorffyval kezdődik a sor.

1 Érthető azonban, hogy innen kimaradt Földi, mivel ő a költő szűkebb baráti köréhez tartozott, s mikor az említett életrajz íródott, akkor már másfél évtizede porladoztak hamvai hadházi akáca alatt. így könnyen megfeledkezhetett róla Domby, annál is inkább, mivel Csokonai és Földi barátsága idején ő maga csak 14—15 éves diák volt Debrecenben. Volt azonban, aki még ugyanebben az évben foglalkozott Földi és Csokonai kapcsolatával: Kölcsey, a Tudományos Gyűjteményben megjelent nevezetes bírálatában. (Tudnunk kell, hogy ez már néhány évvel előbb elkészült, eredetileg Márton József 1813-i Csokonai-kiadásának recenziójául íródott).

2 Meglepő, hogy Kölcsey — aki időben közel volt még az eseményekhez s Kazinczyhoz bensőséges barátság fűzte — bizonytalan Csokonai első mestereit iletően: „Cs. jókor ismeretségbe jutott Kazinczy és Földivel, mellyikkel hamarabb, azt Recnem tudja, de már 1796 előtt mindeniket ismerte. Az bizonyos hogy Földihez jobban volt csatolva, 's leginkább tőle vett a' poetai pályán segédet."

3 Érdekes, hogy Toldy Ferenc mintegy három évtizeddel később megjelent nagy Csokonai-kiadásának életrajzi bevezetésében a megfelelő pályaszakasznál csak Kazinczyra hivatkozik, ezt írván: „ő maga jókorán (1792) a jók legjobbikához, Kazinczyhoz folyamodott tanácsért, útba-igazításért, ki a fiatal lángelmét első zsengéiből kiösmervén, örömmel fogadta barátságába... "

4 * Rövidített formában elhangzott Hajdúhadházon 1975. december 19-én az író születésének 220. évfordulóján a járási könyvtárban megrendezett Földi János emlékülésen. 1 Ld. Csokonai V. Mihály élete 's Némely még eddig ki nem adott Munkái. Domby Márton által. (Pesten, 1817) 39. 2 Ld. Szilágyi F.: A „fentebb stíl" és a „köz-népi" stílus — Egy stílusvita és Csokonai stílustörténeti jelentősége — Magyar Nyelvőr. 1973. 4. sz. 431. 3 Tud. Gyűjt. 1817. III. 110. 4 Csokonai Mihály minden munkái. (Pest, MDCCCXLIV.) XIX. h. 375